Ruházat...olcsón...gyorsan 

 

Na így nem szabad bánni az alkalmazottal!

 

Rengetegen osztották meg a Facebookon, hogy a munkahelyi zsarnokság nem ismer határokat. De miről is van szó pontosan?

 

Szinte horrorisztikus képet tett közzé Nicola Gavins a Facebook-on. A képen látható véres láb és a satuként szorító cipő nem egy filmből került elő, hanem a barátnőjéről és annak munkahelyi lábbelijéről készült. A felháborodott posztot már több mint 11 ezren osztották meg és rengeteg hozzászólás érkezett.

 

A lány leírta, hogy barátnője pincérnőként dolgozik Kanadában, Edmontonban egy Joey Restaurants nevű étteremláncnál. A céges munkaruha előírásában az szerepel, hogy a női munkatársaknak legalább 3 centi magas sarkú cipőt kell viselniük munka közben.

 

A barátnőnek a cipő már a műszak közepén annyira feltörte a lábát, hogy szabályosan vérben úszott. De hiába volt minden, a főnök nem kegyelmezett, nem engedte meg, hogy egy másik, kényelmesebb cipőt vegyen fel az alkalmazottja.

Ráadásul közölte, hogy a fájós lábak nem érdeklik, nem fog kivételezni vele másnap sem.

A posztból kiderül az is, hogy az étteremben a nőket megkülönböztetik. Nekik meg kell venni 30 dollárért az egyenruhát, a férfiak ugyanakkor azt vehetnek fel, amit szeretnének, egy kikötésük van, fekete ruhában kell megjelenniük.

A sminkesként dolgozó Nicola szerint elfogadhatatlan és felháborító, hogy a nőket veszélyes, egészségtelen cipők viselésére kötelezik.


forrás: www.szeretlekmagyarorszag.hu

 

Le akarják vonni a munkaruhát a bérből. Megtehetik-e?

 

"Biztonsági őrként alkalmazták a fiamat. 4 munkanap után a cég úgy döntött nincs rá tovább szükség. A munkaruha árát viszont le akarják vonni a béréből, aminek az összege közel megegyező a 4 napi fizetésével. Megjegyzem nyáron 40 fok melegben téli pulóvert is kapott, amit nem használt, és a 2 céglogóval ellátott pólóból is csak 1 volt használva. Jogos a levonás? Szerintem nem de erősítsen meg benne hogy kötelesek a ruhát visszavenni és a bérét kifizetni."

Hát elég hamar vége lett a munkaviszonynak. A jó hír viszont az, hogy anyai ösztönei helytállóak, mint általában ez szokott lenni. A munkáltató a munkaruha árát nem vonhatja le a fia fizetéséből. A munkavégzés költségei ugyanis a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. alapján a munkáltatót terhelik. Az Mt.51.§ (2) bekezdés szerint ráadásul a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét is megtéríteni, amely a munkavégzéssel összefüggésben indokoltan felmerül. Fordított tehát a fizetési kötelezettség. Javasolom, hogy amennyiben a fia még nem szakszervezeti tag, lépjen be. Sokat tudnak segíteni az ilyen típusú vitás ügyekben.

 

forrás: www.hrportal.hu

 

A munkahelyi öltözetek jelentősége

 

A munkahelyi öltözetek formái

 

• Egyenruha. – A szervezet és a tevékenység egyidejû felismertetését szolgálja.

 

• Formaruha. – A szervezet arculatának kifejezése.

 

• Termékvédõ ruha. – A terméket védi a környezeti hatásoktól.

 

• Munkaruha. – A Munka Törvénykönyve „Szociális juttatások” címû fejezetében, a 165. § (2) pontban a következõket tartalmazza:

„Ha a munka a ruházat nagymértékû szennyezõdésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.” A törvény a munkaruha juttatás kötelezõ eseteit fogalmazza meg, ezért az erre vonatkozó további szabályozást is célszerû a kollektív szerzõdésben rendezni. Ebben nevesíteni kell azokat a munkaköröket, amelyek munkaruha juttatásra jogosítanak, milyen ruhafajták adhatók, mennyi azok kihordási ideje, munkaviszonyba lépéstõl számítva mely idõponttól jogosult rá a munkavállaló.

 

• Egyéni védõeszköz. – Fejvédõk, arcvédõk, szemvédõk, hallásvédõk, védõruhák, védõkesztyûk, védõ-lábbelik, leesés elleni védõ eszközök. Az egyéni védõeszközök és a munkaruhák (e szempontból, bármely ruházat is ide értendõ) juttatásának szabályai tapasztalataink szerint nem eléggé ismertek a munkáltatók és a beszállítók körében, ezért a cikkünkben közölt táblázat a fennálló különbségek áttekintését segítõ összeállítást tartalmaz.
Minek alapján dönthetõ el, hogy munkaruha vagy védõruházat szükséges-e egy adott munkahelyen?

 

• a kockázat értékelése (tény, hogy a kockázatok makacs dolgok!) és 

 

• a munkabiztonsági szaktevékenység.

 

A tapasztalatok szerint a gyakorlatban a munkaruha vagy egyéni védõeszköz közötti döntést befolyásoló tényezõk a következõk:

 

• közbeszerzési pályázat (tény, hogy a munkáltatók esetenként teljesíthetetlen igényt támasztanak),

 

• a munkavállalók pozíciója (tény, hogy az ember – a dolgozó – perspektívái rövidtávúak),

 

• érdekképviselet (tény, hogy a munkáltató és a munkavállaló érdeke gyakran nem esik egybe, az érdekellentétek mindig megmaradnak).

 

forrás: www.omikk.bme.hu

 

Adható adómentesen munkaruha az irodai dolgozóknak?

 

Irodában dolgozó alkalmazottnak jár-e adómentesen papucs, mint munkaruha, például biztosítás-közvetítéssel foglalkozó irodában? – kérdezte olvasónk: Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.

 

Önmagában nem adózási kérdés, hogy jár vagy nem jár valamilyen juttatás a munkavállalónak, ezt a munkáltató dönti el. A munkáltató juttatásainak – többek között a ruházati kellékek juttatásának – adómentessége pedig az szja-törvény 4. § (2a) bekezdése és az 1. számú melléklet 8.8., 8.24. és 9.2. alpontjainak rendelkezései alapján határozható meg. Ezek értelmében a következőket kell figyelembe venni:

 

– „Nem keletkezik bevétel…valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg….”

 

– Adómentes … „a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök;”

– Adómentes … „a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék”;

 

„Munkaruházati termék:

a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;

b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be…”

 

A védőeszközökre vonatkozó jogszabály a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, amely kötelezően előírja, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni. 

 

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkakörülmények folyamatos javítására törekedve, a munkáltató köteles biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását. Mindezeket a munkavállaló meg is követelheti.

 

Egyéni védőeszköznek minősül minden olyan eszköz (beleértve annak bármely kiegészítését, segédeszközét), amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs.

 

Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőeszközt a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodnia kell arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.

 

Mindezek alapján a munkáltatónak kell mérlegelnie, hogy az irodában dolgozó alkalmazottnak történő papucsjuttatás megfelel-e az adómentesség feltételeinek.

 

forrás: www.adozona.hu

 

 

Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (részlet)

 

Egyéb juttatások kategória

 

78. Szociális juttatások és képzési támogatások
78.1. A munkáltató pénzügyileg, illetve a szükséges eszközök, és lehetőségek hozzárendelésével támogatja munkavállalóinak kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását, továbbá mindazon törekvését, amelyek napi, szakmai feladataik egyre igényesebb teljesítésére, jogaik és kötelezettségeik összhangjának tudatos megteremtésére irányulnak.
78.2. A támogatott célok, juttatások köre lehet:
– új szakmai ismeretek megszerzésére irányuló felnőttképzés támogatása,
– munkavállalói képviselettel összefüggő kiadások,
– szociális célú felhasználások (segélyezés, kapcsolattartás, beteglátogatás, beiskolázási segély stb.).
78.3. A tárgyévi szociális juttatásokra vonatkozó szabályozást a helyi KSZ részeként kell megállapítani.
78.4. A jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról, illetve intézmények és ingatlanok hasznosításáról szóló szabályozást a helyi KSZ-ben kell meghatározni.
79. Munkaruha
79.1. Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, munkáltató a munkavállalónak (lehetőleg emblémázott) munkaruhát köteles biztosítani.
79.2. A munkáltatóknál a munka jellegéből fakadóan a következő szakmai feladatok végzése jár együtt a ruházat nagymértékű szennyeződésével és elhasználódásával; segéd és betanított munka, szakmunka, építés-munkahelyi és üzemi műszaki előkészítés, művezetés, termelésirányítás.
79.3. A munkáltató az előző pontban írott feladatok ellátásához, kihordási időhöz kötött munkaruha ellátást biztosít, amely az egyes tevékenységekhez előírt (pl. aszfaltozás, burkolás stb.) védőruha használatot nem érinti.
79.4. A kihordási időt helyi KSZ-ben kell megállapítani, melynek mértékeit a fizikai munkakörök esetében 12–24 hónap között kell megállapítani, míg a közvetlen termelésirányító munkaköröknél ez 24–36 hónap között lehet.
79.5. Újonnan belépő munkavállaló részére munkaruhát a munkába lépés időpontjától kezdődően kell biztosítani.
14. szám SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI KÖZLÖNY 2385
79.6. A kilépő munkavállaló a kihordásra átvett munkaruha ellenértékét – a hátralévő kihordási idővel arányos kiskereskedelmi árát – megtéríteni tartozik.
79.7. A munkaruha juttatás jellegéről, a ruhaféleségekről, és mennyiségének feladatkörönkénti meghatározásáról, a kihordási idő mértékéről a helyi KSZ-ben lehet megállapodni.
80. A munkahelyi szociális létesítmények
80.1. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet értelmében az építési munkahelyek felvonulási és üzemi szociális létesítményeire (pl. öltözködés, tisztálkodás) vonatkozó rendelkezéseket kell betartani, ezen kívül biztosítani kell a védőitalhoz jutás feltételeit is.

forrás: www.regular.hu
 

 

BKV-munkaruhabotrány

 

Újabb fordulat a BKV-s ruhabotrányban: kiderült, hogy a fővárosi közlekedési cégnek tényleg rosszabb minőségű és más anyag-összetételű formaruhákat szállított az állami tulajdonú gyártó, mint amit az 1,58 milliárd forintos megrendelésről szóló szerződésben vállalt. Ám nem ők, hanem az alapanyagot gyártó külföldi cég hibázott. A 3200 darab hibás inget újra legyártják - ingyen.

 

Fordulattal zárul a BKV-ruhabotrány: miután azt a közlekedési cég belső vizsgálata is megállapította, a gyártó elismerte a hibát, és ingyen kicseréli a nem megfelelő minőségű ruhadarabokat.

 

Silány darabok 1,5 milliárdért
Bebizonyosodott, hogy a tavaly leszállítani kezdett új BKV-s formaruhák egy része nem felel meg az előírt minőségi kritériumoknak, ezért most a fővárosi közlekedési cég több ezer dolgozójának ingyen kicserélik a már átadott, de a vállaltnál silányabb minőségű ingeket - tudta meg az Origo.

 

Tavaly decemberben derült ki, hogy
valami nem stimmel a 1,58 milliárd forintért megrendelt, egyedi gyártású női és férfi felsőruházati termékekkel, 
amelyeket az állami tulajdonú - többségében megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató - Kézmű Nonprofit Kft. szállít a BKV-nak.

 

Az új ruhákra érkezett dolgozói panaszokat megelégelve ugyanis októberben a BKV egyik érdekképviselete, a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete független szakértői vizsgálatot kért. A vizsgálattal megbízott TÜV minőségellenőrző cég jelentése lesújtó volt.

A laboratórium jelentős eltéréseket talált az ingek, nadrágok és kabátok bevarrt címkéjén feltüntetett anyagösszetétel és a ruhadarabok valódi összetétele között. 

 

Az érdekképviselet Facebook-oldalára feltöltött vizsgálati eredmény szerint nemcsak a ruhák anyaga nem felelt meg a címkéjükön feltüntetettnek, de alig szellőznek, ráadásul - műszálas anyaguk miatt - hajlamosak az elektromos kisülésre is.

Leállították a ruhák átvételét
Mint arról az Origo beszámolt, a szakértői jelentés ismeretében december 14-től a BKV leállította a formaruhák átvételét a beszállítótól - erről a közlekedési cég munkáltatói és munkavállalói oldalát is tömörítő állandó munkaruha-bizottság döntött.

 

A BKV akkor az Origóval azt közölte, hogy a formaruhákra vonatkozó ÉMI-TÜV szakértői vélemény alapján belső vizsgálatot is indított. Ha a formaruhák nem felelnek meg a szerződésben előírtaknak, a társaság
élni fog minden olyan szankcióval, melyre a megkötött szerződés lehetőséget ad". 

 

Semmi baj, a címke rossz
Az átvétel leállításának hírére a BKV formaruháit gyártó cég visszautasította "a társaságot rossz színben feltüntető állításokat", és jelezte: a felmerült aggályok alaptalanok, mert 
termékeik megfelelnek mind a tenderkiírásnak, mind pedig a minőségre vonatkozó előírásoknak. 

Való igaz, hogy a gyártás első szériájában téves címke került a kabátokba, de amint erre fény derült, a hibát azonnal javítottuk" 
- közölte akkor az Origóval a Kézmű Nonprofit Kft., amely kitartott amellett, hogy a ruhák anyagösszetétele amúgy megfelel a tenderkiírásának. Közölték azt is, hogy a formaruha-kiszolgálással a BKV-dolgozók több mint 90 százaléka elégedett, így "alapvetően hangulatkeltésről van szó".

 

A nadrágra is volt magyarázat
A Kézmű Kft. emlékeztetett arra, hogy termékeik "komoly referenciával rendelkező, neves gyártók alapanyagaiból készülnek". Állításuk szerint a nadrág szövetéhez például az elérhető legmagasabb minőségű Lycra T400-s DuPont szabadalom alapján készült elasztán alapanyagot használják, ami "formatartást és magas komfortérzetet" eredményez.

Mivel ez kétkomponensű polimer, a szakértő által alkalmazott hagyományos laboratóriumi vizsgálattal nem határozható meg az elasztántartalom - reagáltak a szakszervezet által rendelt vizsgálat megállapítására, miszerint
a nadrág alapanyagában egyáltalán nem tapasztalható elasztán". 

A Kézmű Kft. reagált az ÉMI-TÜV vizsgálat azon megállapítására is, miszerint a nadrág anyaga "nem engedi a bőrt szellőzni". A gyártó szerint
ebből az alapanyagból készül többek között az olasz rendőrség ruházata is,
akik mediterrán éghajlaton is gond nélkül használják a ruhákat".

 

Egy nyitott kérdés: az ing
Az ingekre vonatkozó aggályokat azonban decemberben nem tudta eloszlatni a szállító. Később, amikor januárban érdeklődtünk a cégnél, Becker György vezérigazgató - megerősítve, hogy a BKV nem vesz át egyelőre konfekciót - jelezte, hogy a BKV- s vizsgálat szakértő bevonásával zajlik, így
lesz bizonyosságunk, hogy a gyártó az általunk megrendelt alapanyagokat szállította-e be." 

Időközben az Origo arról értesült, hogy a leszállított ingek esetében a decemberben sokat idézett TÜV-anyag alapján mért összetételadatok nemcsak a címkén feltüntetetteknek nem feleltek meg, hanem a szerződésben vállaltaknak sem.

Az ingnél ugyanis a pamutarány 58,6 százalék volt a szerződésben vállalt 75-85 százalékkal szemben, míg a poliészter 41,4 volt a vállalt 25-35 százalékkal szemben.

 

Kiderült, tényleg gond van
Időközben lezárult a BKV belső vizsgálata, és ez megerősítette, hogy az ingek egy része valóban nem volt megfelelő minőségű. A BKV az Origo kérdésére közölte, hogy az ingeket és a blúzokat egy akkreditált, összetétel-vizsgálatokat végző laboratóriumban bevizsgáltatták.

Ebből kiderült, "a formaruhák nagyrészt megfelelnek a műszaki leírásban foglaltaknak, ám a gyártás, illetve kiszolgálás kezdetén a szerződésben rögzített műszaki paraméterektől eltérő szálösszetételű alapanyagból történt az ingek és blúzok egy részének legyártása."

A BKV szerint végül a Kézmű Kft. vállalta, hogy minden érintett munkavállaló részére annyi darab új inget, illetve blúzt biztosít, amennyit az eltérő alapanyag-összetételű termékekből kiadott nekik.

 

3200 inget cserélnek ki
Ezt megerősítve a Kézmű Kft. vezérigazgatója, Becker György az Origo kérdésére közölte: "megállapodtunk a BKV-val, miután kiderült, hogy a ruhadarabok egy részénél - a teljes mennyiség kevesebb mint 10 százalékánál - valóban hibás összetételű alapanyagot használtak a gyártásnál.

 

Vállalták, hogy ingyen, a szerződésben foglalt jótállási kötelezettségnek megfelelően újra legyártják a BKV-nak a hibás szállítmányt, mintegy 3200 inget. Az is kiderült, hogy
nem a mi hibánkból történt ez, nem is a beszállítónk hibájából, hanem az ingek alapanyagát gyártó külföldi cég küldött más kelmét, 
az adatlapon feltüntetett adatoktól eltérő összetételűt" - magyarázta Becker.

 

Ez a cégvezető szerint a beszállítót és a Kézmű Kft.-t is meglepte, de az alapanyaggyártó elismerte a hibát, így az újragyártás költségét is ő állja. 
A hibás teljesítés csak az első, 2015 tavaszán szállított szériára vonatkozik, azóta minőségi kifogás nem érkezett - tette hozzá.

Tanulva az esetből, a Kézmű azóta minden szállítmány alapanyagot ellenőriz és bevizsgál, valamint megszigorították a minőségbiztosítási rendszerüket is - közölte a cégvezető. A Kézmű nyerte egyébként - konzorciumban - a MÁV Zrt. egyenruhatenderét is, de ott nem érkezett kifogás.

 

1980, 2009, 2012, 2015
Az utóbbi évtizedben a mostani a harmadik ruhacsere a közösségi közlekedésben dolgozóknál, előtte viszont utoljára a nyolcvanas évek elején történt arculatváltás a formaruháknál. A 2009-es újításkor a 7700 dolgozó részére a Makány Márta által tervezett ruhákat az EMEF (Első Magyar Egyen- és Formaruha Divatáru Gyártó Kereskedelmi Holding) Zrt. gyártotta le. 

 

A ma már felszámolás alatt álló, a jelenlegi Mazsihisz-elnök, Heisler András résztulajdonában álló EMEF Zrt. a dolgozói panaszok nyomán akkor elismerte, hogy hibázott a gyártásnál, és 
vállalta, hogy a nem megfelelő minőségű ruhákat újra legyártják. 
Akkor is kiderült, hogy nem olyan anyagból készült az öltözék, mint a szerződésben állt,a cipzárak rozsdásodtak, a textil pedig mosás után összement. 

Három évvel később, 2012-ben már csak a BKV-tól az újonnan létrehozott Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-hez kerülő, illetve ott dolgozó alkalmazottak kaptak új ruhát: a jegyellenőrök, pénztárosok, forgalomirányításban dolgozók. A BKK-sok új ruháját a "Gombold újra! Divat a magyar" pályázat fiatal iparművész különdíjasa tervezte.


Egy elégedetlenkedő hozzászóló szavai, a témával kapcsolatban:

 

"A jogtalanság és törvénytelenség korlátlan úr az egész országban. Mi van a többi munkaruhával? Olyan áron írják a dolgozóra az ócska rongyot, ahogyan azt a munkáltató akarja. Ki figyel oda? Mindent lopnak a munkáltatók.D! Ha a munkaruha BKV feliratos az reklámhordozós. A munkáltató a feliratos munkaruha után köteles a dolgozónak térítést fizetni mert reklámozza a BKV-t.D! B változat. Vagy egyszerűen a kiadott feliratos munkaruhát a dolgozó nem köteles felvenni. Mert a reklámfeliratért nem kap semmi térítést. Ez nem D! Ez a jogi helyzet. Átmeneti megoldásnak, olyan ruhában megy dolizni amihez kedve van. D!
-De a munkáltató köteles ruhapénzt fizetni,ha előírja,hogy nem vezetheti a buszt fürdőruhában,vagy bőrtangában, esetleg köténykében."

 

forrás: www.origo.hu

 

Így néz ki egy szépségkirálynő ruhatára


Budapest — Dobó Ági (27) szépségkirálynő számára fontos a megjelenése, mégsem áll reggelente hosszú percekig a szekrény előtt, hiszen határozottan tudja, mit kell viselnie aznap!


– Szeretem, ha az öltözékem csinos és praktikus is egyszerre. A hétköznapokon minden szettemnek a farmernadrág az alapja, és ezt kombinálom vagy egy pulóverrel, vagy egy csinosabb inggel. Egyetlen szabályom van: valami nőies mindig legyen rajtam, ha más nem, egy szép magas sarkú, így sosem vagyok slampos. Persze vannak igazán elegáns, dizájner darabjaim, amelyek nem jönnek velem szemben az utcán. Szerencsére sok rendezvényre, gálára járunk a kedvesemmel, így van alkalmam ezeket is viselni – árulta el a szépségkirálynő.

 
Szeret partikra járni, ilyenkor bújik bele az elegáns ruháiba


Ági számára nem volt mindig természetes a vásárolgatás, sőt sokáig csak akkor ment ruhaüzlet közelébe, ha szüksége volt valamire.

– Érdekes, hogy a párom, Csaba nagyobb divatrajongó, mint én, sőt igazából ő szerettette meg velem a vásárlást. Ő jobban képben van az éppen aktuális divattal, mint én, sőt abba is beleszól, hogy kisfiunknak milyen ruhákat vegyünk – mesélte Ági.

 
Gyűjti a baseballsapkákat 


A szépségkirálynő állítása szerint gyűjtögető típus, szinte sosem dob ki semmit, így az sem meglepő, hogy van olyan ruha a szekrényében, amit 15 évvel ezelőtt vásárolt.

– Ha néha szortírozok, akkor a húgom szokott válogatni, de ami nem kell neki, azok mennek vissza a vállfára – folytatta a modell. – Mindig is vigyáztam a ruháimra, ez gyerekkorom óta így van. Sosem felejtem el, amikor általános iskola alsó tagozatában kitűnő lett a bizonyítványom, azt kértem a szüleimtől, hogy vigyenek el egy olyan bevásárlókörútra, mint amilyen a filmekben van. Életem egyik legjobb élménye volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy máig ott lapul az egyik polcon egy szoknya, amit akkor vettem. A magas sarkú cipő sohasem hiányozhat a lábáról


Kezdetben munkaruha volt


Az eredeti farmernadrág egy bizonyos fajta sávolykötésű pamutszövetből, a „denim”–ből (farmerszövetből) készül, jellemzően kék színű. A farmernadrág eredete a 19. századra nyúlik vissza, amikor munkaruhaként hordták, de a 20. század második felében már divatcikk lett, és más ruhadarabokat is készítettek a farmerszövetből.


forrás: blikk.hu

Elképesztő indokkal rúgta ki főnöke a pincérnőt

 

A hölgy bűne annyi volt, hogy nem volt hajlandó a munkaruhaként előírt bikinit felhúzni, miközben egy másik lánynak ingyen műmelleket ajánlott főnöke.

 

Egyre nagyobb sikerrel működik az Egyesült Államokban a Bikini Sports Bar and Grill hálózat, melynek nevében benne foglaltatik a specialitása is: ezen a helyen ugyanis csinos, bikinit viselő hölgyek szolgálják fel az ízletes húsokat és hűsítő italokat. Az étteremlánc ügyvezetője, Doug Guller sajátos szabályrendszerrel dolgoztat: pincérnőinek előírta, hogy fürdőruhafelsőt kell viselniük, ám ezt az egyik új alkalmazottjának elég volt egy alkalommal megtagadnia, azonnal kirúgta.

 

 Elképesztő indokkal rúgta ki főnöke a pincérnőt
– Nálunk nem jöhetsz pólóban, itt bikinit, farmershortot és cowboycsizmát viselünk. És amúgy sem láttam rajtad az elhivatottságot. Ki vagy rúgva. – mondta Guller a szerencsétlen lánynak.

 

A férfi cégvezetési módszerei egyébként is érdekesek. Egy másik pincérnőjének ugyanis ingyen felajánlott egy mellnagyobbító műtétet, amennyiben a hölgy leszokik arról, hogy munkaidőben a telefonját nyomkodja.

 

A történteket egyébként a CBS televíziócsatorna egyik műsorának kamerája is rögzítette, és a felháborodott tévénézők azóta azt követelik, hogy Guller vegye vissza a kirúgott alkalmazottját.

 

forrás: www.borsonline.hu

 

Mit is csinál egy munkaruha- és védőruha-készítő?


A munkaruha- és védőruha-készítő a ruhaipari gyártmánytervezés és textiltermék összeállítás alapfeladatok ismeretében női és férfi munkaruházati és védőruházati termékeket készít, munkaköpenyt, kötényt, munka nadrágot és kabátot, overált készít.


Munka- és védőruhákat készít különleges igénybevételekhez (por, hő, vegyszer, víz). Javító szolgáltatást végez, hasítékot, záródásokat javít, varrást javít és foltoz. Méretre igazít (bővít, szűkít, kitold, rövidít).


A munkaruha- és védőruha-készítő a szabó szakképesítés rész-szakképesítése.


forrás: www.milegyek.hu

Érdekes gazdasági és politikai történések hazánkban

 

A fizetésemelési kényszerpályán mozgó Audi után sorra akadnak ki az autóipari cégek dolgozói, de sztrájkkészültségbe léptek a tescós dolgozók is. A kormány eközben kiterjeszti az online pénztárgépek kötelező használatát, és nem győzi tagadni, hogy a vasárnapi boltzár eltörlését készítenék elő. A miniszterelnök veje megint lebukott, Hefner eladja a Playboyt, Csányi Sándor használtgumi feldolgozójáért pedig máris 33 település nyújtja a kezét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

 

Főhet a kormányfő feje, azon a területen, amit eddig a tenyerén hordozott ő is, meg az egész a gazdaságpolitikai vezetés, most sztrájkkészülődésről sorjáznak a hírek. Az autóiparban komoly gondot okoz a munkaerőhiány és az alacsony bérek elegye. Az Audinál 15-20 ezer forintos fizetésemelési ajánlat sem mutatkozik elégnek, de másik három autóipari beszállítónál is elszakadt a cérna a dolgozóknál. Közben egy sopronkövesdi cégnél demonstráció lehet, és béremelésért küzdnek a Tesco alkalmazottai is. Ami viszont kis lélegzethez juttatja a kormányt: a Volán-szakszervezetek lefújták a jövő hétfői kezdéssel belengetett ötnapos sztrájkot.

 

A kormányoldalon állítólag elkezdték a puhatolózást a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi boltzár esetleges eltörléséről - értesült a Népszabadság, a hírt azonban a kormány kurta nyilatkozata minősítette kacsának. A napilap szerint  a kormányoldalon úgy látják, Erdősi Lászlóné boltzár-megerősítő népszavazási kezdeményezése elbukik a Kúrián, így jobb volna ezt megelőzően visszavonni a boltzáras törvényt. Vagyis  inkább bevállalnák a presztízsveszteséget, mintsem hogy a népszavazáson súlyos vereséget szenvedjenek. Az eddig megjelent felmérések szerint egyébként masszív többségben vannak azok, akik lényegében a pokolra kívánják a boltzárat, még a fideszesek többsége is így van ezzel. (A népszavazást itt, a hvg.hu-n le is játszottuk az olvasóink segítségével.)

 

A plasztikai sebészekre, az autósboltokra és alkatrész-kereskedőkre, a diszkósokra és konditermekre szeptembertől, jövő januártól pedig a taxisokra és az uberesekre is kiterjesztik az online pénztárgépek használatának kötelezettségét. Mivel a rendeletbe bevont ágazatok a szürkegazdaság által erősen érintett szektorok, ezért az Opten szerint alapvetően üdvözlendő a szabályozási irány. A már online pénztárgépre kötelezett szektorok kifehéredése ugyanis már érzékelhető. Ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy lesznek olyan vállalkozások is, amelyek a szürke zónából a feketegazdaságba menekülnek, felhagyva az átlátható működés látszatával is.

 

Hiába egyre népszerűbb az Igazi Csíki Sör, mégsem lehet felhőtlen a csíkszentsimoniak öröme. A Heinekennel vívott védjegyharc ugyanis számukra kedvezőtlen fordulatot vett, ami így könnyen a nevükbe kerülhet. Tavaly még úgy nézett ki, hogy a székely kisüzem - kezében az európai szabványügyi hivatal kedvező döntésével - lenyomja az ügyvédek garmadájával támadó holland söróriást, azonban ugyanazon hivatal egy másik eljárásban hozott döntése most a Heinekennek kedvez.

 

Egy gyorsétteremlánc vezére robotokra cserélné az alkalmazottak jelentős részét, mondván, így a többiek több bért kaphatnak, ráadásul a robotokkal sokkal kevesebb a gond, mint a hús-vér alkalmazottakkal. A robot nem pofázik vissza, nem késik, nem lesz beteg, nem lesz beteg a családja, sőt nincs is családja, szülni sem akar, nem kell neki ebédszünet, meg munkaruha, meg különben is minden olyan egyszerű lenne, ha reggel csak be- este meg ki kell kapcsolni a munkaerőt.


forrás: www.hvg.hu

 

Felmondáskor vissza kell fizetni a munkaruha árát?

 

Felmondani készülök jelenlegi munkahelyemen, megváltoztatott feltételek miatt nem tudok tovább ott maradni. Egyik kérdésem ehhez kapcsolódik, mégpedig mindegy-e, hogy én mondok fel, vagy inkább a közös megegyezést szorgalmazzam? Munkanélküli járadékot kaphatok mindenképp? Azonban hamarosan ki akarják osztani az újabb munka- ill. formaruhát, az a kérdés, ha a felmondásom után kötelez felmondási idő letöltésére, és mégis át kell vennem közben (kötelezhet egyáltalán a munkáltató, hogy felmondási idő alatt átvegyem?) akkor távozásommal kifizettetheti velem, levonhatja elszámoláskor a munkaruhát?

 

Aki válaszol:

 

Munkajogi szakértő - Kéri Ádám

 

A munkaviszony megszűnésének a módja jelenleg nem releváns, azaz nem fontos álláskeresési járadék szempontjából. Az ellátás biztosítás jellegű és így is funkcionál. Vannak feltételei, amennyiben teljesíti azokat, akkor jogosult lesz rá.

 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.tv. szabályozza a kérdést. A tv. 25. §-a szerint álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
c) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. 

 

A munkahely akkor megfelelő, ha
a) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
b) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
c) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
d) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

 

2011 óta pedig már nem feltétel, hogy a felajánlott munkakör az illető személy képzettségének megfeleljen.

 

Végül azt kell tisztáznunk, hogy ki minősül álláskeresőnek:

 

Álláskereső az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

 

Ezen követelményeknek kell tehát megfelelnie.

A munkaruha kérdése érdekes. Eddig nem kapott munkaruhát ?

 

A munkáltató az új Munka törvénykönyve alapján munkaruhát nem köteles biztosítani. Amennyiben biztosít vagy azt előírja, úgy vélem, hogy az Mt. 51.§(2) bekezdése alapján a költsége nem hárítható át a munkavállalóra. A munkáltató ugyanis köteles a munkavállaló minden olyan költségét megtéríteni, ami a munkaviszony teljesítésével összefüggésben indokoltan felmerül. Amennyiben felmondási idő alatt áll és a munkáltató ennek tudatában biztosít Önnek munkaruhát, a költségek áthárítása a jóhiszeműség követelményét is sértheti a munkáltató részéről. Nem egyedi ez az eset sajnos. 

 

forrás: www.hrportal.hu

Még megelőzhetik a sztrájkot a magyar Tescónál

 

Március 10-én kezdődnek a bértárgyalások az áruházlánc magyarországi vállalatánál. A kereskedelmi dolgozók szakszervezete közölte: 15 százalékos béremelést tűztek ki célul.

 

A Tescónál március 10-én kezdődnek a bértárgyalások, erre vonatkozóan szóbeli megerősítést kaptak a cégtől – mondta Bubenkó Csaba a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke hétfőn.

 

A szakszervezet február 22-én küldte el béremelési javaslatait a Tescónak. Az áruházban és az online kereskedelemben dolgozóknál egyaránt 15 százalékos béremelést tűztek ki célul, az online kereskedelemben szükségesnek tartják a teljesítményre épülő mozgó bér bevezetését, a munkaruha, a megfelelő munkaeszközök biztosítását – fejtette ki Bubenkó Csaba.

 

Az online kereskedelemben dolgozóknál a szakszervezet azt is célul tűzte ki, hogy a vidéki kollégákra is terjedjen ki a béremelés, ugyanis a Tesco csupán Budapesten és Győrben növelné 14 százalékkal a sofőrök fizetését, míg Szegeden nem. Az online kereskedelemben a sofőrök mellett az összes munkavállalóra kiterjesztette a szakszervezet a 15 százalékos béremelési követelését – közölte a KDFSZ elnöke.

 

Mint arról beszámoltunk, február utolsó hetében már sztrájkkészültségben álltak a Tesco dolgozói, akik nemcsak az alacsony fizetésükre panaszkodnak, hanem arra is, hogy nincs megfelelő munka- és védőruházatuk, és nem tartják megfelelően karban a munkaeszközöket. A dolgozók a munkaerőhiány miatt túlterheltek, és azt kérik, hogy a munkáltató csökkentse a túlórák mennyiségét is.

 

forrás: www.hvg.hu

 

A BKV nem vesz át többet a teszten megbukott formaruhákból

 

Felfüggeszti a BKV az új formaruhák átvételét, amelyekről nemrég egy szakértői vizsgálat megállapította, hogy rosszabb minőségűek és más anyagösszetételűek, mint amit a gyártó vállalt – írja az Origo. Az új ruhák ráadásul alig szellőznek, sőt, viselésükkor az elektromos kisülés veszélye is fennáll.

 

A BKV hétfő óta nem vesz át a szállítótól több formaruhát, miután azok megbuktak egy független anyag- és minőségvizsgálati teszten. Az Origo úgy tudja: erről hétfő délelőtt döntött a közlekedési cég munkáltatói és munkavállalói oldalát is tömörítő munkaruha állandó bizottság. 

A testület a reprezentatív szakszervezetek javaslatára arról is döntött, hogy további intézkedésig nem kötelező hordaniuk a kifogásolt formaruhákat azoknak a dolgozóknak, akik már átvették a ruhacsomagjukat. 

 

A 1,58 milliárd forintért megrendelt, egyedi gyártású női és férfi felsőruházati termékeket az állami tulajdonú, részben megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató – Kézmű Nonprofit Kft. szállítja a BKV-nak. 

 

A ruhákra sok dolgozó panaszkodott, ezért októberben a BKV egyik érdekképviselete, a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete kért független szakértői vizsgálatot. 

Kiderült, hogy a ruhák anyaga nem felel meg a címkéjükön feltüntetettnek, alig szellőznek, ráadásul műszálas anyaguk miatt hajlamosak az elektromos kisülésre is. 

 

A BKV az Origo kérdésére azt közölte, hogy a formaruhákra vonatkozó ÉMI-TÜV szakértői vélemény alapján a BKV belső vizsgálatot kezdeményezett, amely még tart.

forrás: www.hvg.hu

 

Munkát adtak hajléktalanoknak

 

Salgótarján - Tizenöt hajléktalan foglalkoztatását kezdték meg Salgótarjánban a munkaügyi központ támogatásával. A jövő év márciusáig tartó, 23 millió forintos program résztvevői növénytermésztési és mosodai munkát végeznek. Hét nőt és nyolc férfit foglalkoztatnak nyolc órában segédmunkásként, bruttó 79 ezer 155 ezer forintos munkabérért. A személyi és járulékköltségeket, illetve a dologi kiadásokat - például munkaruha vagy üzemanyag - 100 százalékban támogatja a munkaügyi központ - tette hozzá.

 

forrás: www.blikk.hu

 

MÁR VAN TÖKÉLETES MUNKARUHA
   
A tökéletes munkaruha, amelyet akár minden nap viselhetsz. Emlékeztek még arra a cikkre, amelyben arról elmélkedett az Elite Daily újságírója, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy az igazán sikeres emberek minden nap ugyanazt a munkaruhát öltik magukra? Az írás kapott hideget-meleget. Hideget legfőképpen azért, mert az „emberek” szó sokak szerint ebben az esetben leginkább a férfiakra igaz, ráadásul kirekesztő módon a cikk is kizárólag az erősebbik nem közül sorol fel példákat Obamától Einsteinig.

 

Most megérkezett a téma női párja a Harper’s Bazaartól, ahol a napokban egy sikeres fiatal nő, Matilda Kahl publikált személyes hangvételű cikket arról, mi az oka annak, hogy három éve minden áldott nap ugyanazt a ruhát veszi fel reggelente.

 

Matilda a híres Saatchi & Saatchi reklámügynökség kreatívigazgatója, ezért joggal érezhette a nyomást, hogy nap mint nap kommunikálnia kell az öltözékén keresztül is. A 30 éves nő elmondása szerint reggelente sok-sok értékes időt töltött azzal, hogy a gardróbját bámulta, és aztán frusztráltan állapította meg, hogy nincs egyetlen gönce sem, amit felvehetne. Ismerős?

 

Matilda egy igazán kreatív ötlettel vetett véget a reggeli frusztrációnak: elhatározta, hogy összeállítja a tökéletes munkaruhát, és onnantól fogva kizárólag abban jár majd dolgozni. Fogott egy klasszikus fekete nadrágot a hozzá illő blézerrel és egy fehér inget, majd mindegyből vásárolt 15-15 darabot és onnantól kezdve minden áldott nap ezt húzta magára. És hogy meddig bírta? Nos, lassan már három éve tartja jó szokását, amely alól a hétvégék természetesen kivételek: olyankor szárnyalhat a kreatvitás az öltözködésében is.

 

És Matilda nem csak időt nyert ezzel, hanem pénzt is – vajon lesz valaki itthon is, aki utána csinálja? Ha pedig nem hiszitek, járjatok utána az Instagram oldalán!

 

forrás: www.instyle.hu

 

Mit mondanak az adószabályok? (2.rész)

 

Az, hogy mely esetben, milyen adókötelezettség keletkezik, vagy nem keletkezik, a szja-törvény következő rendelkezései alapján határozható meg, mely szerint

 

– nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (többek között a munkaruházat) használatára tekintettel, amelynek használata a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítását), abban az esetben sem, ha a dolog személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő használat mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú használat [szja-törvény 4. § (2a) bekezdés a) pont];

– adómentesek a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszközök, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök [Szja törvény 1. számú melléklet 8.8. pont];

– adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék [szja törvény 1. számú melléklet 8.24. és 9.2. alpont].

 

A szja-törvény 1. számú mellékletének 9.2. alpontja szerint a munkaruházati termékek körébe tartozik a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai, továbbá az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetve a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be.

 

Emellett a rendelkezés tételesen is felsorolja a közúti, vízi és légi közlekedés, a posta és távközlés, valamint a vízügy területén azokat a munkaköröket, amelyek esetében az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai munkaruházati terméknek minősülnek.

Mindez azt jelenti, hogy a jogszabályi előírások alapján biztosított munka(védő)ruha-juttatás miatt sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.

A legtöbb aggály az olyan eseteknél merül fel, amelyek nem sorolhatók az előbbi körbe, de a szja törvény 1. számú melléklete 9.2. alpontjának d) pontja értelmében minősülhetnek munkaruházati juttatásnak. Eszerint ugyanis munkaruházati terméknek minősül a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan.

 

Az adóhatóság ismert álláspontja szerint önmagában nem valósul meg az adómentesség törvényi feltétele az olyan esetekben, amikor az eredetileg utcai viselés céljára szolgáló ruházaton (például kosztüm, öltöny) látható módon eltávolíthatatlanul feltüntetik bármely cég nevét, logóját, egyéb megkülönböztető jegyét, ha egyébként a ruházat az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli (például a munkakör jellegéből adódóan utcai) viselésre is alkalmas.

Más a helyzet azonban az olyan ruházat (például blúz, póló, kosztüm, öltöny) esetében, amelyet a munkáltató biztosít, és amelynek viselését a munkavégzés során megköveteli. Ilyennek minősülhetnek például az áruházláncok, bankok vagyonőrök alkalmazottainak egyenruhái. Ilyenkor a szja-törvény 4. § (2a) bekezdés a) pontja alkalmazható, feltéve, hogy a kötelezően viselendő ruházatot a munkavállaló használatba kapja, és egyértelmű, hogy azon nem keletkezik tulajdonjoga.

 

Megemlítendő, hogy a szja-törvény 1. számú mellékletének 8.25. alpontja értelmében adómentes a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyző vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezet által előírt sportruházat és formaruha.

 

Adóköteles ugyanakkor az a ruházati juttatás, amely nem az előzőek szerinti célt szolgálja, és munkaruházati terméknek sem tekinthető. Amennyiben a munkáltató által nyújtott ilyen ruházati juttatás körülményei megfelelnek a szja-törvény 70. § (1a) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek, akkor a juttatás egyes meghatározott juttatásként (azaz kifizetői adóteher mellett) adóköteles. Az említett feltételek hiányában az adóköteles juttatás a munkavállaló bérjövedelmének minősül.

 

Az ismertetett adózási szabályok szempontjából mindegy az, hogy a munkaruházatot vagy a munkavégzés során kötelezően viselendő ruházatot a munkáltató vagy – a munkáltató nevére szóló számlával – a magánszemély vásárolja meg.

 

A munkáltató nevére szóló számlával történő elszámolási kötelezettség nélkül adott ruhapénz (ruházati utalvány értéke) viszont a munkavállaló bérjövedelmeként adóköteles.

Mi a jelentősége a kihordási időnek?

 

A ruházat értelemszerű elhasználódása miatt a munkaruha-juttatást a munkáltatók általában a kihordási időhöz kötik. Ez a védőruhák funkciójának biztosítása érdekében kötelező, míg egyébként nyilvánvalóan abból következik, hogy a cégek arculatának nem használna, ha az alkalmazottaik viseltes öltözékben mutatkoznának. Ezzel összefüggő kérdés, hogy ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, és a kihordási idő kitöltése nélkül megtarthatja a munkaruhát, keletkezik-e valamilyen adókötelezettség?

 

A hivatalos értelmezés szerint [2008/100. Adózási kérdés] az, hogy a kihordási időn belül történő munkaviszony-megszűnés esetén a munkavállalónak van, vagy nincs térítési kötelezettsége, adójogilag a munkaruha juttatásával már nem függ össze. Ha a munkaruhát nem kell visszaadni, vagy megtéríteni, annak nincs adózási következménye. Adófizetési kötelezettség abban az esetben keletkezik, ha annak ellenére, hogy munkaszerződés, belső szabályzat vagy kollektív szerződés a munkaviszony megszűnése esetére előírja a ruha beszerzési árának a kihordási idő hátralévő része arányában történő megtérítését, a munkáltató attól eltekint. Ekkor az elengedett követelés munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles.

 

forrás: regular.hu
Írta: Surányi Imréné
 

 

Kinek, milyen munkaruha jár adómentesen? (1.rész)

 

Zavarban vannak a munkáltatók, mert az új munka törvénykönyve – a régivel ellentétben – egy szót sem ejt a munkaruháról. Márpedig a legtöbb ipari munkahelyre utcai ruhában be sem lehet lépni, vagy például munkaidejében a hotelportás nem húzhat farmert, az ápolónő sem sürgölődhet kiskosztümben vagy éppen otthonkában. Ráadásul az adószabályok is értelmezésre szorulnak, így jogos az alkalmazott megoldás helyessége iránt érzett aggodalom.

 

Kinek, milyen munkaruha jár adómentesen?

 

A munka törvénykönyve (Munka tv.) nem tartalmaz tételes rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a munkáltató köteles lenne a munkavállalónak munkaruhát juttatni, de azt előírja [Munka tv. 51. § (1)-(2)-(4) bekezdés], hogy

–  a munkavégzéshez szükséges feltételeket, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit biztosítania kell, illetve

– a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.

Ezen kívül még a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79. §-a rendelkezik úgy, hogy

– végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruha-juttatást;

– a munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg;

– a juttatási idő eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át.

 

A szakképzésről, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvények a gyakorlati képzésben résztvevő tanulókat, hallgatókat megillető tételesen felsorolt juttatások között a munkaruhát is megemlítik.

 

A munkaruhát is érintő további szabályozást a munkavédelemről szóló (Mvt.) 1993. évi XCIII. törvény tartalmaz, amely minden szervezett munkavégzésre kiterjedő hatállyal alapelvként rögzíti többek között, hogy
– a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért;
– a munkavédelmi követelmények megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg;
– a munkavédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani;
– az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

 

Az Mvt. egyben azt is előírja, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, így különösen a munkavégzéshez szükséges, az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatban végezhet munkát. Ide tartozik minden olyan ruházat, amely a dolgozó személy védelmét szolgálja a munkafolyamat során felmerülő kockázatoktól, vagy amely a munkafolyamatot, a terméket védi.

 

Mindezeket összegezve, megállapítható, hogy a munka jellegéhez igazodó, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfelelő ruházat természetben történő biztosítása a munkáltatónak törvényi előírásokon alapuló kötelezettsége, amelynek költségeit teljes mértékben viselnie kell.

 

Emellett a munkaruha fogalmába tartoznak az olyan megkülönböztető jellegű (egyenruha, formaruha, jelmez) öltözékek is, amelyek viselését ágazati jogszabály, kollektív szerződés, illetve a cégek, szervezetek belső szabályzata írja elő – szintén kötelezően – az alkalmazottak számára. Szélesebb értelemben munkaruhának szokás nevezni a szociális jelleggel történő ruházati juttatást is.

 

forrás: regular.hu
Írta: Surányi Imréné

"Munkaruhában versenyezhetnénk a Távol-Kelettel"

 

A magyarországi ruhaipar a kisszériás termelésben, így például a munkaruhában vehetné fel a versenyt a Távol-Kelettel, ennek viszont az lenne a feltétele, hogy az egyetemekről kikerülő tervezők és a gyártók egymásra találjanak, mert jelenleg senkinek jut eszébe, hogy a diplomáját átvéve munkaruha-designer legyen. A rendőrök láthatósági mellényének fejlesztésében is részt vevő Bencze Noémi ruhatervező és -fejlesztő mérnök az [origo]-nak mesélt a Hajdúszoboszlón nadrágot készíttető Stella McCartneyról, és arról, hogy miért nem volt olyan rossz az iskolaköpeny.


"Szükség van arra, hogy a pénzszállítóknak, a pincéreknek vagy a szupermarketek dolgozóinak is egységes munkaruhájuk legyen, és ezt lehetőleg Magyarországon gyártsák" - a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület ezzel a gondolattal hirdetett idén először Munkaruha Design Versenyt, amelynek végeredményét a Design Héten mutatták be a Textilmúzeumban. A pályázat egyik létrehozója az [origo]-nak interjút adó Bencze Noémi volt.

 

Ön jól ismeri a munkaruhák világát, hiszen formaruhák fejlesztésével is foglalkozik: a rendőrség egyenruháinak fejlesztésben is részt vesz. 

 

Ez a hatodik évem, hogy formaruhák fejlesztésével foglalkozom. Amire leginkább büszke vagyok, az a rendőrség új láthatósági mellénye, amit 2010. január 1-je óta hordanak a rendőrök. Ez egy hosszadalmas fejlesztés eredménye. Az volt a kívánalom, hogy a mellény feleljen meg a mai kor követelményeinek, és jól különüljön el az összes többi láthatósági ruhától, amivel az ember az utakon találkozik. Mivel ez védőruházatként is funkcionál, különböző szabványoknak is meg kell, hogy feleljen. Számomra ebben az a szép, hogy nagyon kicsi a mozgástered, és kérdés, hogy mit tudsz ebből kihozni. 

 

Miben volt megkötve a keze, és miben kapott szabad mozgásteret? 

 

A színek, így a narancssárga alkalmazása adott volt. Az is behatárolt volt, hogy ezt a ruhát nyáron is és télen is viselik, nyáron az ingre, télen a télikabátra veszik fel. A csíkok elhelyezését is szabvány rögzíti. A technológiai rész kialakításában viszont szabad kezet adtak. Egy példa: a spanyoloknál és a franciáknál például működött, hogy tépőzárral állítják a mellényt az oldalán, nálunk viszont nem: volt csapatpróbája, és kiderült, hogy nem megy. Ezért elöl is meg kellett vágni, hogy mellényfazonú legyen.

 

A divattervezőktől és a magyar design zászlóvivőitől általában azt lehet hallani, hogy itthon még kis szériás ruhagyártás sem lehetséges, mert gyakorlatilag nincs magyar textilipar. 
Létezik, csak az oktatásból erről - tisztelet a kivételnek - kevesen értesülnek. Különösen ott, ahol a designereket képzik. Végső soron az egyesületünknek is az az egyik küldetése, hogy az érintettek megismerjék ezt a lehetőséget. Ha valaki ismeri a magyar ruházati iparágat, tudja, hogy vannak olyan magyar cégek, akik Nyugat-Európába és a tengerentúlra gyártanak. Főleg a kisszériás gyártás esetében lehet érdekes a külföldi cégeknek Magyarország. 

 

Hallani nagy divatházakról, amelyek nálunk gyártatnak. 
Van például Hajdúszoboszlón olyan, csak nadrággyártásra specializálódott cég, ahol Stella McCartney is gyártat nadrágokat. Debrecenben pedig Nyugat-Európába, felsőkategóriás divatcégnek gyártanak. Emellett több nemzetközi outdoor cég is gyártat Magyarországon.


Miért éri ez meg nekik? Feltételezem, hogy a magyar nem lehet olcsóbb a kínai gyártásnál.
Itt kisszériáról van szó. Európa kisszéria-gyártásban rugalmasabb, mint a Távol-Kelet, mivel utóbbi a nagy mennyiségekre specializálódott. A munkaruha is ilyen, és a kisebb cégeknek ez még megfogható. Egy kis cég nem fog elmenni a Távol-Keletre. 

 

Jelentős mennyiségű munkaruhát gyártanak Magyarországon a magyar piacra?

Igen. Csak sajnos a magyar munkaruhagyártók egy kicsit le vannak maradva a formák terén. Ha az ember megy az utcán és munkaruhaboltokat lát, azok nem a legújabb trendeket mutatják. Pedig amikor arról beszélünk, hogy a magyarországi ruhaipar miben tudna kicsit erősíteni, az például éppen a munkaruha.

 

Van olyan, hogy munkaruhadivat? Vannak téli-nyári kollekciók? Rendeznek munkaruha-divatbemutatókat? 

 

Nem tudok ilyenről, de az fontos, hogy a munkaruha is kövesse a 21. századi formákat. 

Miért van szükség magyar munkaruhára? A Magyarországon tevékeny külföldi cégek például hozzák magukkal a megszokott vállalati kultúrát, ezzel együtt a munkaruhát és a munkahelyi dress code-ot is. 

 

De vannak magyar cégek is, ahova ugyanúgy kellenek formaruhák. A munka- és a formaruha sokrétű: nagyon sok helyen használják az egészségügytől kezdve a szállodaiparon át az autóiparig. Persze itt most nem nagy vállalatokról van szó, hanem például éttermekről vagy kis alkatrészgyártó cégekről. Arra lenne szükség, hogy a kisebb cégek is meglássák, hogy magyar volumenben ki lehet alakítani egy saját arculatot. 

 

És ha a másik oldalról nézzük: ön szerint mely területre férne rá mihamarabb egy uniformizált megjelenés?

 

Hát ezt még keressük (nevet). Fogas kérdés, de úgy gondolom, hogy a szállodaiparra vagy a vendéglátóiparra ráférne. Ha megnézzük a külföldi étteremláncokat, ott is formaruhában vannak az alkalmazottak, és ez valahogy megnyugtató érzést sugall. Magyar szupermarketeknél sokszor látom, hogy az adott ruhát melyik nagy cégtől vették, legfeljebb ráraktak egy logót. De olyan is van, hogy nincs egység: az egyik boltjában ilyen, a másikban olyan ruhában vannak az emberek. Vagy a tulajdonos megvásárol egy piros pólót, és ezzel el van intézve az arculat. 

 

Vannak pozitív példák is? 

 

A Menza étterem arculata nekem nagyon tetszik, és ott folyamatosan látok megújulást. Ez a fajta szemlélet több étteremre is ráférne.

 

Lehetséges az, hogy Magyarországon azért kelt ellenérzést az uniformizált megjelenés, mert a rendszerváltás előtt szinte minden szakmában egyenruhát kellett hordani?
Inkább arról van szó, hogy ennek a területnek most nincs gazdája a cégeken belül. Az pedig, hogy korábban minden uniformizálva volt, nem az élet valamennyi területén, de bizonyos esetekben nekem bejött. 

 

Kedvelte például az iskolaköpenyt? 

 

Nem volt az olyan rossz. Ha megnézzük, például Angliában és sok más országban most is hordanak egyenruhát az iskolákban, ami a társadalmi és szociális különbségek kiegyensúlyozására nagyon jó. Emellett a köpeny ápol és eltakar, és védi a gyereket, hogy összekoszolja a ruháját, úgyhogy nincs azzal semmi baj. 

 

Az, hogy a magyar ruhaipar csillaga leáldozott, összefügg a rendszerváltással?

 

Valamennyire igen, hiszen rengeteg gyár bezárt, és ezzel együtt a tervezőknek is felmondtak. Megvolt a tervező feladata, a technológus feladata, megvolt a gyártásszervező feladata; és ők együtt csapatmunkában dolgoztak. Amit ma észreveszek, hogy nincs kapcsolat a tervezés és a gyártás között. A legtöbb magyar intézmény sajnos elszeparáltan neveli az utódokat, az ipartól elszakítva.

 

Mi az, amit hiányol a tananyagból? 

 

Nincsenek benne például gyárlátogatások, pedig van még Magyarországon olyan gyár, ahova érdemes elmenni. Lehet, hogy nem gyártanak olyan nagy szériában: nem úgy kell elképzelni, mint régen, amikor 300 fős varrodákban dolgoztak, hanem inkább ötvenfős varrodákról van szó. Az ma már nagynak számít. 

 

Manapság vannak tervezők, akik csak egy méretben csinálnak ruhát, mert nem tudnak kialakítani egy méret-szortimentet. Vannak mérettáblák, amelyek alapján ezt meg lehetne csinálni, csakhogy ehhez már mérnöki vagy technológusi szaktudás vagy rálátás szükséges. A megoldás az lenne, hogy az iskolákban, ahol a tervezőket képezik, tanítsák ezt. Ha a jelenlegi nagy tervezők - például USE vagy Artista - szériamunkákat készítenek, ők is alkalmaznak külsősöket. Volt rá eset, hogy kikérték a véleményemet, hogy kihez forduljanak.

 

A pályázatot eszerint azért találták ki, hogy ösztönözzék a tervezői oldalt és a gyártók közötti

kapcsolatot?

 

Igen, mert itt egy nagy szakadékot látunk. Ha nem lettem volna mérnök, és az egyesületen keresztül nem lett volna meg a kapcsolati rendszerem, én is meg lettem volna lőve: legfeljebb szájról szájra terjedő információk alapján tudtam volna meg, hogy kivel varrassak, így meg tudok hova nyúlni. A pályázat egyik célja, hogy az iskolából kikerült tervezőket alkalmazzák ezek a cégek. Ha nem is állandó munkára, de megbízással, egy-egy projektre.

 

Létezik olyan ember, aki frissen kikerül a MOME-ról, Óbudáról vagy Sopronból, és azt mondja, hogy őt nem a divattervezés érdekli, hanem munkaruhákat akar tervezni? 
Nincs. Inkább azt látom, hogy néha a tervezők is bevállalnak olyan munkákat, amik nem a divathoz kapcsolódnak, mondjuk, ha valakinek van egy étteremvezető ismerőse, és megcsinálja neki a formaruhát.

 

forrás: www.origo.hu

 

Szuperminiben dolgoznak a japán stewardessek

 

Felháborodást keltett Japánban egy fapados légitársaság légiutas-kísérőinek túl rövid szoknyája. Internetes kommentek szerint a miniszoknyák szexisták.

 

A stewardessek szakszervezete szerint a hatvanas évek stílusában készült ruhák még a combot sem fedik, ez pedig problémákhoz, akár szexuális zaklatáshoz is vezethet – írja az MTI.

 

A Skymark légitársaság az új uniformissal még több ügyfelet akar magához csábítani. "Ez csak azt mutatja, hogy a légitársaság áruként tekint a nőkre" - állapította meg a szakszervezet.

A stewardessek a szakszervezet honlapján hangot adtak félelmüknek, hogy az utasok megbámulják őket, vagy telefonjukkal a ruhájuk alá fényképeznek. A légitársaság szerint csak a reklám kedvéért, átmenetileg viselik majd az utaskísérők a kihívó ruhákat. A cég főnöke az új egyenruha bemutatásakor azt mondta, senkire nem fogják ráerőltetni, hogy a miniszoknyát viselje.

 

A fapados légitársaság vezérigazgatója szerint a miniruha nem kötelező, csak ajánlott viselet.

A fapados légitársaság vezérigazgatója szerint a miniruha nem kényszer.

A stewardessek a szakszervezet honlapján írják, hogy az utasok gyakran megbámulják őket.

A stewardessek a szakszervezet honlapján írják, hogy az utasok gyakran megbámulják őket vagy telefonjukkal a ruhájuk alá fényképeznek vagy telefonjukkal a ruhájuk alá fényképeznek.

A szakszervezet szexistának nevezte a légitársaság vezetőségét.

A légitársaság egy átmeneti reklámfogásként kezeli az új munkaruha viseletét.

 

forrás: www.travelo.hu

 

Főnöke gúnyolásával, arroganciával vádolták – kirúgták

 

A munkáltató azt állította, hogy a gyógymasszőr arrogáns volt, megjegyzéseket tett felettese mentális képességeire, a betegeket a borravaló alapján minősítette. Az ezek miatti azonnali hatályú felmondás ügyében a Kúria hozott ítéletet.

 

A felperes 2005. január 17-én létesített munkaviszonyt az alperesnél gyógymasszőr munkakörben. Jogiszonyának fennállása alatt a h-i futballcsapat edzőjeként tevékenykedett, emellett játékosként is részt vett a mérkőzéseken. A munkáltatónál ez nem okozott gondot figyelemmel arra, hogy a futballszezonban a felperest szombati napokon történő munkavégzés alól mentesítették. 2012. augusztusában S.T. arról tájékoztatta a felperest, hogy a szombati munkavégzések alóli mentesítésre a továbbiakban csak K.A. ügyvezető igazgatóhoz címzett egyedi kérelem alapján van lehetőség. A felperes kérelmét a munkáltató elutasította.

 

Az alperes a felperes munkaviszonyát 2013. március 14. napján kelt azonnali hatályú felmondással megszüntette. Ennek indokolása szerint: a létszámváltozásokra és a betegforgalom nagyságára tekintettel a felperes szombatonkénti munkavégzés alóli mentesítése nem volt megoldható. A munkáltató ápolási igazgatója jelezte, hogy a felperes rendszeres szombati távollétét nem támogatja, aki ezt nem fogadta el. Többször „minősítő” megjegyzéseket tett munkatársai előtt a felettese mentális képességeire vonatkozóan. Az ápolási igazgatónővel szemben általában véve arrogáns hangnemet használt, elfogadhatatlan magatartást tanúsított. A felperes a vendégeket vagy a betegeket az általuk adott borravaló mértéke alapján minősítette. A munkahelyi közösségbe nem tudott beilleszkedni, a magatartásával kapcsolatos kifogások közlését követően sem működött együtt.

 

A felperes a keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére kártérítés címén 285 200 forintot és annak kamatát, valamint végkielégítés címén 247 968 forintot.

 

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében megváltoztatta, és a keresetet elutasította.

 

A felperes felülvizsgálati kérelme a Kúria szerint az alábbiak szerint alapos.

 

A jelen eljárás során az alperes igazolta, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója 2013. március 14-én értesült a felperes ismétlődő kötelezettségszegéseiről, így a szabálytalan munkaruha viselésről, a betegek borravaló szerinti minősítéséről, az MP3 lejátszó hallgatásáról, valamint a munkatársakkal szembeni gúnynevek alkalmazásáról. Ezen magatartások tanúsítását, illetve azok folyamatos megvalósítását határozott formában a felperes maga sem vonta kétségbe, a következetes ítélkezési gyakorlat szerint pedig az intézkedés megtételekor is fennálló kötelezettségszegéssel indokolt jognyilatkozat tekintetében a jogvesztő határidő elmulasztása nem következhet be (BH.2005.405., Mfv.I.11.021/1998.). Mindebből következően megállapítható volt, hogy a munkáltató intézkedését a törvényben biztosított határidőn belül tette meg a felülvizsgálati eljárásban is vizsgálandó okok vonatkozásában.

 

Azt a másodfokú bíróság is megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondás 1. és 2. pontjában foglaltak alapján az nem nyert igazolást, miszerint a felperes Cs.M. intelligenciaszintjére, mentális képességeire a munkatársak előtt több alkalommal sértő megjegyzéseket tett volna, ezt a jogerős ítéletben is felsorolt tanúk vallomásukkal cáfolták.

 

A munkaruha szabálytalan használata, a betegekre a borravaló alapján tett megjegyzések, az MP3 lejátszó használata megállapítható volt, ezek azonban nem olyan jelentős kötelezettségszegések, amelyek súlyuknál fogva jogviszony azonnali hatályú megszüntetésének indokául szolgálhattak volna.

 

Valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték helyes mérlegelésével (Pp. 206. §) az elsőfokú bíróság jutott helytálló következtetésre. A felperes terhére rótt, és ítéleti bizonyossággal megállapítható kötelezettségszegések nem voltak alkalmasak az azonnali hatályú felmondás alátámasztására [Mt. 78. § (1) bekezdés].

 

forrás: www.adozona.hu

 

Nagyhatalom lehet Magyarország a védőruhagyártásban
   
A speciális védőruházatok előállítása és szállítása komoly lehetőséget kínál a versenyképes magyar cégeknek az európai piacok meghódítására, hiszen csupán Németországban az egyéni védőfelszerelések piaci volumene eléri az 1,6 milliárd eurót, s a szegmensben további fellendülés várható – közölte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) pénteken.

 

A közlemény szerint az október 18. és 21. között megrendezett düsseldorfi munkavédelmi és üzemi biztonsági nemzetközi A+A kiállításon a magyar kiállítók jelentős szakmai érdeklődésről számoltak be, amit különösen az innovatív, magas hozzáadott értéket képviselő magyar fejlesztések, például az Innowear-Tex Kft. nanotechnológiás kikészítésű, antibakteriális védőruházata, a Kötéltechnika Kft. megrendelői igények alapján gyártott munkavédelmi hálói és kötelei, vagy a Villbek Kft. saját fejlesztésű és előállítású villamos biztonságtechnikai eszközei váltottak ki.

 

A HITA közleménye szerint a DIWICON AURA kiállítói – személybiztonsági kártyájuk bemutatása során – olyan ománi és norvég vállalati vezetőket is megismerhettek, akik a ki nem állított olaj- és gázipari fejlesztéseik iránt is kifejezték érdeklődésüket. A hivatal közölte: a közös megjelenés jó alkalmat jelentett a magyar vállalatok egymás közötti kapcsolatépítésére és közös fejlesztések indítására is, mint például a CASON eldőlés jelző kártyájának munkaruha gyártásba történő integrálása. A megkeresések egyértelműen igazolták, hogy a nyugat-európai gyártó cégek a távol-keleti bérmunka-bázisaiktól elfordulva Európában, köztük Magyarországon keresnek gyártó partnert – áll a közleményben.

 

A világ minden tájáról érkezett munkavédelmi és biztonságtechnikai szakemberek Düsseldorfban 54 ország 1.597 kiállítóját ismerhették meg a négy nap alatt. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal által szervezett közös magyar standon 8 kiállító cég mutatta be legújabb fejlesztéseit a munkahelyi biztonság, az egyéni védőeszközök és védőruházatok területén.

 

A hivatal közleménye szerint a kiállítás tematikájának fontosságát az éves szinten világszerte bekövetkezett 270 millió munkahelyi baleset, illetve 2,2 millió, munkavégzéssel összefüggő haláleset is mutatja.

 

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal fő feladata egyfelől a magyar kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

 

forrás: www.hvg.hu

 

Ha ez így folytatódik, elfogynak a mávosok

 

Elöregedéssel küzd a MÁV személyi állománya, míg szabályosan vadászni kell a fiatalokat, negyvenből mindössze egy teljesíti a felvételit, miközben rengeteg pénzt költ a társaság az okatátsukra.

 

A MÁV ez elöregedés jeleit mutatja, 37 ezer alkalmazottukból 5500-an már 55 évnél idősebbek, közülük ezren már 60 év felettiek - hivatkozott a Népszava a MÁV vezetőeinek napokban tartott egyik előadására. Az előadássorozat csaknem minden előadója kiemelte a fokozódó szakemberhiányt, főként a váltókezelők és a forgalmi szolgálattevők között. 2019-ig 4710 szakembert mindeképp pótolni kell, de ezt nehezíti, hogy megszűnt az iskolarendszerű vasutasképzés.

 

A Vasutasok Szakszervezete azt is felvetette, hogy a Keleti pályaudvar is bezárásra kerülhetne, ha nem orvosolják a szakemberhiányt, de ezt igyekezett eloszlatni Pál László MÁV vezérigazgató-helyettes, bár a hiány nem képezte vita tárgyát a beszámoló szerint, és nem lehetetlen, hogy valamelyik fejpályaudvar működése veszélybe kerülhet.

 

A vasutas szakma már régen nem olyan vonzó a fiatalok számára, a műszerészek az első egyeztetések után inkább máshol próbálnak meg elhelyezkedni. Átlagosan 5-6 hónap egy ilyen szakember felkészítése, az érdemi tapasztalat megszerzése viszont évekig tart, így minden második poszt betöltetlen a biztosítóberendezési műszerészek között. De hiány mutatkozik járműszerelőből, pénztárosból és jegyvizsgálóból is. Korábban Hódosi Lajos, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület sajtószóvivője is arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy 10 százalékos hiány mutatkozik mozdonyvezetőkben.

 

Nem segít, hogy rendkívül szigorú a képzési és vizsgáztatási rendszer a Vasutasok Szakszervezete szerint. Alapvető gond az óvodától a felsőoktatásig tartó vasutasképzés megyszűnése is. 2019-ig a 4710 szakember pótlásának bizonytalansága erősen veszélyezteti a MÁV elfogadott fejlesztési és működtetési stratégiáit is.

 

A MÁV felvette a kapcsolatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, hogy a most pár százas, de a jövben ezres nagyságrendű szakemberhiányt megoldhassák. A vasutas szakma vonzerejének növelésére 2015-ben 3,4 százalékos bérmelést hajtottak végre, külön emelve a pénztárosok, jegyvizsgálók és ügyfélszolgálati munkatársak fizetését, valamint a műszakpótlékokat és a túlórapótlékot is megemelték. Más hiányszakmáknál, például a járművezetőknél is bérpótlékot vezettek be, de a munkaruha cseréjét is megkezdik.

 

forrás: www.hvg.hu
 

5 igazán rosszul öltözött magyar férficeleb
    
Különböző eseményeken, műsorokban rendre találkozunk rosszul, ízléstelenül vagy szimplán csak unalmasan öltözködő celebekkel. A nőket már kielemeztük, most a férfiakon a sor: Gáspár Győzőnek kéne stylist vagy Havas Henrik vehetne végre új ruhákat? Bajor Imre fehér szemüvege vagy Vujity Tvrtko sapkája cikibb? Ez is ízléstelenségi verseny, a nagyobb pontszám ennek megfelelően borzasztóbb ruházatot jelent: adjon 10 pontot annak, akire nagyon ráférne egy stílusváltás, és 1-et annak, aki ön szerint tulajdonképp jól öltözik!

 

1. Gáspár Győző

 

A sokat kamuzó showman stílusát senkinek nem kell bemutatni: ha épp nem zebracsíkos fürdőköpeny vagy susinaci van rajta, akkor makulátlanul elegáns öltönyökben parádézik. Persze az egyszerű fekete szettekre kell egy adag strassz, csipke, vagy fodor, hogy nehogy visszafogott legyen az összkép. Győzike az a közszereplő, aki képes nyakkendőt venni egy csíkos pamutpólóhoz, és akkor a hegyes orrú kígyóbőr cipőkről még nem is beszéltünk… Kattintson az alábbi fotóra, aztán minél jobban borzong a galériában megjelenő képek láttán, annál magasabb pontszámot adjon!
Győzike szettje: hirtelen-zöld nadrág, kígyós, hegyes orrú cipő

                                    
2. Havas Henrik

 

Győzike ellentéteként Havas szinte egyáltalán nem ad magára: simán felvesz egy 3 éves, már újkorában is ciki pólót egy idei interjúhoz. Rajta még a stylistok sem tudnak eleget dolgozni, még a rózsaszín nyakkendő is úgy áll a mogorva celeben, mint tehénen a gatya. Ha ön szerint Havas mégis jól öltözik egy átlagemberhez képest, adjon neki kíméletesen 1 pontot.
És Havas 2011-ben is gyenge.
                                    
3. Vujity Tvrtko

 

A riporter mindig, mindenhova baseballsapkában megy. A sapka védjegyévé vált, akárcsak a kitűrt ing, amelyért kollégánk szerint Tom Ford simán életfogytiglanra ítélné. Hogy Tvrtko mennyire öltözik gondosan, már abból is látszik, hogy csak alsó pólót cserél egy-egy esemény között: a két, galériában látható képen ugyanis csak az atléta színe különbözik, semmi más nem. Vajon a baseballsapka-mánia tényleg egyenlő a kreatívan egyéni stílussal? Becsülje meg ön a cikiségi faktort!
Tvrtkón már fekete atléta van.
                                    
4. Schobert Norbert

 

Az Update apukája erős szettekben képes megjelenni. Kedvence az MBT szandál, a lehetetlen színű ingek és a strasszos-mintás felsők. Régebben terepmintás edző-szettel haknizott, de egy egri bolt megnyitójára is sikerült nagyon elegánsan érkeznie: tréningfelsőben. Ettől még Schobert fejlődőképes, így a negyvenhez elérkezve egyre normálisabb ruhákat vesz fel, akárcsak neje, akinek régebben mániája volt minden lehetséges helyzetben kitenni dinnyényi mellét.
Schobert Norbert és kedves neje szeretnek összeöltözni.
                                    
5. Zámbó Árpy

 

Zámbó Jimmy bátyja mindig erős kihívásokkal küzdött trend terén, például mikor kinevezték az 5-ös csatorna műsorvezetőjének, színben és mintában tökéletesen elütő darabokat sikerült magára rángatnia. Kedveltük fehér szmokingját is, akárcsak az Ezek megőrültek!-ben viselt testhezálló kosztümjét, de arról most nem csatolunk képet, mert az tulajdonképp munkaruha, nem tehet róla Zámbó. De a 2008-as szett több, mint durva.

 

forrás: www.velvet.hu

A sztriptíztáncosnők védelmezője most az Uber-t is beperli
  
Egy bostoni ügyvédnő a sztriptízklubok után az Uber-t is beperli, mert a taxisok rémálmának kikiáltot cég azzal akar spórolni, hogy sofőrjeit nem alkalmazottként foglalkoztatja, hanem vállalkozókkal oldja meg a munkaerő kérdését. Így a népszerű startup-nak nem kell minimálbért és túlóradíjat sem fizetnie. Az Uber példája nem egyedülálló, az amerikai csomgaküldő vállalat, a FedEx és a sztriptízklubok is ezzel a trükkel próbálják csökkenteni költségeiket.

 

Egy bostoni ügyvédnő a sztriptízklubok után az Uber-t is beperli - írja a Business Insider. Shannon Liss-Riordan egy San Fransisco-i étteremben hallott először az Uber-ről, egy lelkes barátja mutatta neki az applikációt - az ügyvédnő egy évvel később beperelte a startup-ot. Liss-Riordan szakterülete a munkavállalói jog és azért szállt rá az Uber-re, mert a taxisok rémálma ugyanazzal a módszerrel trükközött, mint sok másik amerikai cég: a dolgozók nem a cég alkalmazottai, hanem csak szerződéses vállalkozók.

 

Az Uber úgy állítja be ezt a helyzetet, mintha a start up vállalkozójának lenni az önmegvalósítás csúcsa lenne, hiszen az Uber-sofőrök annyit dolgoznak, amennyit akarnak és saját kezükben van a sorsuk. A helyzet azonban nem ilyen rózsás. Azzal ugyanis, hogy a cégek vállalkozókkal szerződnek le és nem alkalmazottakat foglalkoztatnak, nem lesznek felelősek a járulék- és adófizetésért, a túlórák kifizetéséért vagy a sofőrök költségeinek megtérítéséért - magyarázza az ügyvédnő. Szerint a start-up-ok költségkímélő gyakorlata a sofőröknek sokszor élet és halál kérdése.

Liss-Riodan-t nem téveszti meg az Uber-t övező népszerűség és hype ; az Uber üzletpolitikájában is annak a példáját látja, hogy egy cég miként próbál kibújni kötelezettségei alól. Az ügyvédnő szerint egy 40 milliárdos cég nehezen tudná megmagyarázni, hogy miért nem képes minimálbért biztosítani a sofőreinek vagy kifizetni a túlóradíjakat. “Nem hiszem, hogy a dolgozók kizsákmányolásásra és cserbenhagyására kell épülnie az egész iparágnak” - véli az ügyvédnő.

 

Nem győzték meg az Uber érvei

 

Az ügyvédnő nem egy céget látott már pályafutása során, akik ugyanezt a  trükköt akarták eljátszani, így működött a FedEx, de a sztriptízbárok is hasonló módon oldják meg a munkaerő kérdését. Az Uber azzal védekezik, hogy ők csak egy szolgáltatást nyújtanak az applikációval és nem utasszállítással foglalkoznak. A night klubok is hasonlóan érvelnek, mondván a szórakozóhely csak a helyet biztosítja, miközben a táncosok bevételének jelentős százalékát a klubok teszik zsebre.

 

Az ügyvédnő  legnagyobb győzelmét a FedEx ellen aratta; az amerikai csomagküldő vállalat az Uber-hez hasonlóan vállalkozóként dolgoztatta sofőrjeit, annak ellenére, hogy a cég logójával ellátott autókat vezették és FedEx címkés munkaruha volt a dolgozókon.

Az Uber-t az sem menti fel, hogy sofőrjeiken nincs Uber logós munkaruha, vagy hogy nincs Uber-es matrica az autójukon, mert az ügyvédnő érvelése szerint az Uber szigorú értékelési rendszere folyamatosan nyomon követi a sofőrök teljesítményét és ha nem teljesít jól egy sofőr, akkor felbontják a szerződését, azaz az Uber pontosan előírja, hogy milyen szabályok érvényesek a sofőrökre - épp úgy, mint egy alkalmazott esetében!

 

A törvények mindenkire érvényesek

 

Elmondása szerint nem az a célja, hogy tönkre tegye az Uber-t, csak azt szeretné elérni, hogy az Uber tartsa be a törvényeket és “a szabályok szerint játsszon” - nyilatkozta az elszánt ügyvéd. Az Uber kontra Liss-Riordan ügy még nem zárult le, de az ügyvédnő úgy látja, még ha meg is nyeri a pert, az nem jelenti azt, hogy ez a probléma végleg megoldódott.

 

Liss-Riordan egy korábbi kongresszusi képviselőnő, Bella Abzug hatására kezdett el munkavállalók jogi képviseletével foglalkozni, rögtön azután, hogy lediplomázott a Harvard jogi karán. Az ügyvédnő azóta rengeteg perben védte az alkalmazottak érdekeit éttermekkel, country klubokkal vagy szállodákkal szemben. Liss-Riordan annyira komolyan veszi a hivatását, hogy egy per után beszállt egy pizzériába és a tulajdonrészét szétosztotta a dolgozók között. 

 

Azt nem tudjuk, hogy a magyar Uber sofőrök milyen jogviszonyban állnak az Uber-rel, de az biztos, hogy sanyarú helyzeteben vannak: májusban a NAV az összes Uber-sofőrt ellenőrizte és az adóhatóság revizorai súlyos pénzbírságokat szabtak ki a taxisokra. 

 

forrás: www.hvg.hu

Zavarja, ha a légiutas-kísérőnek piercing van az orrában?

 

Egy fiatalt ma már inkább elriaszt, mintsem vonz a szigorúan öltönyös-kosztümös állás. Egyre többen vannak azok, akik valamilyen tetoválással vagy extrém külsővel élnek, de még mindig előfordulhat, hogy kimondva-kimondatlanul hátrányba kerülnek munkakereséskor. Meddig mehet el egy cég a külsőségek szabályozásával?

 

A kínai Hainan légitársaság légiutas-kísérőket keres, és a jelentkezőkkel szemben szokás szerint sok feltételt támaszt. A cég a hirdetésében többek között kizáró okként jelölte meg a tetoválást, a testékszert és a bőrön lévő sebeket, ha azok munkavégzés közben láthatóak. Akár még érthető is lehet, hogy egy légitársaság miért nem szeretne olyan kollégát, akinek a tetoválása esetleg megosztja az utazóközönséget, vagy akár csak nyugtalanságot kelt a fedélzeten, a kitétel azonban egyre nehezebben érthető manapság, amikor a tetoválás és/vagy a testékszer mindennapos jelenséggé vált. Mennyire nehezíti a munkakeresést az extrém külső? Nehezebben kap munkát az, aki nem akarja, vagy nem tudja takargatni a bőrére varrt képeket?

 

A tetoválás és a testékszer már jó ideje nagyon népszerű. Kortól és nemtől függetlenül egyre többen varratnak valami motívumot magukra – Angliában például minden ötödik munkavállalónak van tetoválása - valaki divatból teszi, míg másoknak ez az önkifejezés egyik módja.  Az esetek egy részében a tetoválások a ruhával könnyen eltakarható helyen vannak, ám  főleg nyáron elővillanhatnak a hűvösebb időben nadrággal vagy hosszú ujjú felsővel takart képek. Akár egy bokára vagy csuklóra varrt rózsa is szembe mehet a vállalat öltözködési szabályzatával, amely ugyan nem tiltja, de eltakarásra kötelezi a viselőjét. Márpedig a cégek jelentős része nem tiltja meg a munkavállalónak, hogy tetoválása legyen, de elvárja, hogy eltakarja.

 

A munka világában éppoly megosztónak számít a tetoválás, mint bárhol máshol. A magyar munkajog csak annyit szabályoz, hogy a munkavállalónak a munkavédelem szabályainak is megfelelő, a munkavégzés jellegével összeegyeztethető öltözékben és megjelenéssel kell részt vennie a munkában. Ez pedig elég nagy teret ad a munkáltatónak ahhoz, hogy szabályozza, mit is jelent a „munkavégzés jellegével összeegyeztethető öltözék”.  Ráadásul a cégvilágnak sincs egységes véleménye ezzel kapcsolatban, még felmérés sincs arról, hogy a levehető ajtajú turmixgépből tényleg többet tud eladni az, akinek nincs látható tetoválása, vagy sem.  Inkább csak gondolják a cégvilág képviselői, hogy a konzervatív üzleti világban csökkenek az esélyei azoknak, akiknek a külseje - szerintük - extrém. Nem tudni, hogy ha az eddig nagyon sikeres üzletember egy önfeledt pillanatában a homlokára tetováltat egy delfint, akkor az valóban profitveszteséget okoz a cégnek, mert a partnerek, már nem szívesen tárgyalnak vele, vagy sem. Ám ha igen, akkor emiatt az illető kirúgható, de legalábbis más munkakörbe helyezhető. Egyre több jogvédő szervezet foglalkozik azzal, hogy diszkriminálható-e egy pozícióra jelentkező a tetoválása miatt, illetve meddig mehet el egy cég azzal kapcsolatban, hogy meghatározza, hogyan kell kinéznie a dolgozóinak.

 

Az elmúlt években számos nagy cég volt kénytelen lazítani belső szabályzatain és nem csak a tetoválások miatt. Míg korábban egy fiatalnak imponált, hogy „öltönyös, kosztümös” munkahelyre vették fel, ez ma már sokszor inkább riasztó, így a cégek inkább lazítanak a szabályokon, nehogy lemaradjanak a tehetséges fiatalokról. A Starbucks tavaly ősszel változtatott szigorú szabályain a tetoválást illetően.  Korábban a cég eltakartatta a tetoválásokat, és bár a munkaruha továbbra is a test nagy részét elfedi, most már nem gond, ha a kézfejen, a bokán vagy a karon látszik egy-egy testrajz. Ugyanakkor cég továbbra sem preferálja az arcon vagy nyakon lévő tetoválást, és a gyűlölködő, rasszista beszéd vagy káromkodáshoz hasonlóan a tetoválások sem lehetnek ilyenek. Mindez egyébként azután történt, hogy az egyik alkalmazott aláírásgyűjtésbe fogott, azt kérve, hogy a kávézólánc enyhítsen az öltözködési szabályzaton. Hadd tűrje fel a barista az ingét, ha melege van, vagy úgy kényelmes neki, akkor is, ha az alkarjára egy pillangó van tetoválva. Végül több mint 22 ezer aláírás jött össze, és a Starbucks ennek hatására lazított a szabályokon.

 

Alapvetően a cégkultúrától és vezetőtől függ, hogy mit engednek meg az öltözködési szabályok. Egyértelmű, hogy egy cég a gyűlölet- vagy félelemkeltő, rasszista szimbólumokat, képeket vagy feliratokat tiltja – de ezen felül minden más szubjektív. Sokszor már felvételkor is hátrányosabb helyzetből indulhat az, aki nem tudja – vagy nem is akarja – takargatni a tetoválásait, testékszereit – és persze ugyanez lehet igaz egy extrémebb frizura vagy hajszín kapcsán is. A személyzetisek és a főnökök általában elnézőbbek a külsőségek kapcsán, ha a lelendő munkatárs olyan munkakört pályáz meg, ahol nem kerül szemtől-szembe az ügyféllel. Ám ott ahol nagyon komolyan veszik az öltözködési szabályokat, még az otthonról dolgozó rendszergazdánál sem engednek meg semmilyen elhajlást, hiszen ez alapján a többi munkavállaló is joggal kérhetne engedményeket. Az persze más kérdés, hogy több vállalatnál már belátták, hogy ha valóban jó szakembereket vesznek fel, akkor azok feltehetően rendelkeznek annyi intelligenciával, hogy tudják hogyan kell felöltözni egy tárgyalásra.

 

forrás: www.hvg.hu

Munkaruha: lázadunk az elegáns ellen


A munkáltatók ruhapénz nélkül is elvárják, hogy jól öltözzünk. Pedig a magyar munkavállalók háromnegyede úgy gondolja, nem kellene, hogy fontos legyen, miben jár dolgozni.

 

Bár a munkáltatók jelentős része elvárja az alkalmazottaktól, hogy az előírásoknak megfelelően öltözködjenek, ennek ellenére kevesen gondoljuk úgy, hogy ruhánk befolyással lenne a munkavégzésünkre – derült ki a Profession.hu legújabb felméréséből. A válaszadók 56 százaléka a hétköznapi viseletet részesíti előnyben.

 

A Profession.hu több mint 2400 internetező bevonásával készült kutatásából az is kiderül, hogy a munkavállalók 51 százalékánál vannak kötelezően betartandó munkahelyi öltözködési szabályok, de ennek ellenére csak 9 százalékuk kap ruhapénzt munkáltatójától.

 

Nemzetközi helyezésünk

 

A Reuters egy korábbi, 24 országot felölelő kutatása 2010-ben Európa legslamposabb nemzetei közé sorolt minket. A Profession.hu kérdéseire kapott válaszok alapján azóta is inkább a kényelem áll a középpontban, mint az elegancia: a magyar munkavállalók 56 százaléka a hétköznapi viseletet részesíti előnyben, ha dolgozni megy és háromnegyedük szerint a ruhájuk semmilyen hatással nincs a munkavégzésükre, így nem is fordítanak rá különösebb figyelmet. A közép- és felsővezetők között csupán minden negyedik tartja magát elegánsnak.

 

Sportos vagy elegáns

 

A magas pozíciót betöltő vezetők csupán egyharmada állítja, odafigyel arra, hogy elegánsan járjon dolgozni. Közel felük egyszerűbb ruhákat, 22 százalékuk pedig kifejezetten a kényelmes viseletet választja a hétköznapokban. 

 

A fizikai tevékenységet végzők szeretnek egyszerű ruhában munkába menni (65 százalék), a leginkább sportosan pedig a részmunkaidős dolgozók öltözködnek, 38 százalékkal.

 

Milyen gyakran veszünk új ruhát?

 

A felmérés szerint az elegánsan öltözködők cserélik leggyakrabban a ruháikat, nekik több mint felük vásárolt új darabot az elmúlt fél évben, míg a válaszadók körében ez az arány 32 százalék. 

 

A dolgozók 39 százaléka csak ritkán, 14 százalékuk pedig szinte sosem érzi úgy, hogy szükséges lenne, új munkaruha vásárlására.

 

A cipőkről

 

Kiderült, inkább a nők hajlamosabbak váltócipőt hordani, de az eltérés a nemek között nem jelentős, körül-belül minden második esetben fordul elő. Kivételt képeznek ez alól az egészségügyi dolgozók 75 százalékkal, akikre a leginkább jellemző, hogy a munkaidőben cipőt cserélnek.

 

A portál szerint a kutatás reprezentatívan bizonyította: a magyarok szerint nem a ruha teszi az embert.

 

forrás: www.24.hu

 

Hőségriadó: csendesen izzadni, míg a főnök hűsöl

 

A nyáron már másodszor van hőségriadó. Az elviselhetetlen hőség miatt nem jár Magyarországon szabadnap, viszont a munkaadónak oda kell figyelnie a dolgozója egészségére. Jó tudni, hogy ilyenkor milyen jogai vannak egy munkavállalónak.

 

„Csak a főosztályvezető irodájában volt klíma, így mi csendesen izzadtunk a betontetejű, átforrósodott irodaépületben” – idézte fel egy rendőr, hogy miképp teltek a napok a BRFK egyik józsefvárosi épületében. Míg a legtöbb irodában a klíma ma már alapfelszerelés, egyes állami munkahelyeken az egészségügyben vagy a rendészeti közigazgatásban, valamint a kis- és közepes vállalkozások esetében főként az építő- és szolgáltatói iparágakban a vendéglátástól a raktározás-logisztika területéig előfordul, hogy nincs klíma vagy megfelelő árnyékolás. És bizony komoly megterhelést jelent, ha beüt a kánikula.

 

Amikor vakít a nap, folyik az izzadság, kiszárad a torok és elnehezül a gondolkodás, a teljesítmény sem ugyanaz munka közben, mint egy normál napon. Miközben kint 35-40 °C van, a törvény előírja, hogy a munkáltatónak már a 24 °C-nál melegebb irodai hőmérsékletnél igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítania. A jogszabály még azt is tartalmazza, hogy „a folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.” Egyébként hasonló előírás nagy hidegre is van, ilyenkor persze meleg védőital az ajánlott.

 

Klímatényező

 

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet többek előírja, hogy nagy hőmérsékletnél a munkavállalót nem érheti nagyfokú hősugárzás. Óránként 5-10 perc közötti pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a hőmérséklet a 24 °C-t meghaladja. A rendelet melléklete azt is rögzíti, hogy álló munkánál egy méter, ülő munkánál pedig 0,5 méter magasságban milyen hőmérsékletet („klímatényezőt”) kell biztosítani.

A közigazgatásban és a versenyszférában azokban a munkakörökben, ahol van ügyfélkapcsolat, a dress code nem tűr olyan ruházatot, ahol fedetlen marad a kar vagy a lábszár. Ahol azonban a munkatársak nem találkoznak a kuncsaftokkal, a munkavállalók megegyezhetnek a munkáltatóval lazább napközbeni öltözékben. Például, hogy ne kelljen nyakkendőt, hosszú ujjú inget vagy harisnyát venni. Ahol persze amúgy sincs előírás a munkaruha viseléséről (például egyes kreatív foglalkozásoknál), ez a kérdés fel sem merül.

 

Szabadban szigorúbb

 

„Sokkal szigorúbbak a munkavédelmi szabályok a szabadtéri foglalkoztatásnál, például az építőiparban vagy a karbantartási területen, hiszen itt jobban ki vannak téve a meleg hatásának a dolgozók, mint a zárt helyeken, irodákban” – mondta a hvg.hu-nak Bodnár Lilla ügyvéd, munkajogász. A szabályok betartását pedig – legyen szabadtéri vagy zárt a munkahely – szigorúan ellenőrzi a munkavédelmi hatóság.

„A védőital, a pihenőidő és a jól szellőző munkaruha mellett a munkáltatónak ügyelnie kell arra is, hogy a legnagyobb hőségben, 11 és 15 óra között, ha lehet, ne legyenek a szabadban a munkavállalók. Figyelni kell a dolgozók cseréjére, azaz arra, hogy felváltva tartózkodjanak a napon” – sorolta Bodnár Lilla, aki azt is megjegyezte, az sem árt, ha a dolgozók pihenőhelye zárt helyiség vagy a jól árnyékolt. A munkavállalók számára lazább öltözék engedélyezésnél fontosabbnak tartotta a munkajogász, hogy megoldott legyen a klimatizálás az épületben.


A munkajogász hozzátette: tapasztalt olyan esetet, amikor a hőség miatt biztosított pihenőidőt a munkáltató le akarta dolgoztatni, pedig azt nem teheti meg. „Amennyiben egy cégnél úgy akarják átvészeltetni a munkavállalókkal a kánikulai napokat, hogy szabadságra küldik az embereket, akkor azt 15 nappal korábban jelezni kell. Ha ez elmarad, akkor csak a dolgozó beleegyezésével rendelhetik el a szabadság kivételét. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló gondol arra, hogy otthonról végezné el a feladatait, de Magyarországon egyelőre ritka, hogy ezt engedélyezik.” Pedig az open office, iletve a home office hőség nélkül is értelmes megoldás lenne. Utóbbit például Hollandiában olyannyira támogatják, hogy a munkáltatón van a bizonyítási teher, ha el akarja utasítani a munkavállaló azon kérelmét, hogy munkaidejének egy részét otthon szeretné munkával tölteni.

 

Mi van a börtönben?

 

Különösen nagy probléma a hőség ott, ahol az emberek össze vannak zárva, és kiengedni sem lehet őket: a büntetés-végrehajtási intézményekben. Jelenleg is a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt  van annak az 52 éves, büntetlen előéletű kamionsofőrnek az ügye, akit 2011-ben 3 hónapon át tartottak előzetes letartóztatásban embertelen körülmények között. „Ebben a konkrét esetben az előzetes ideje alatt 56 napig 30, 17 napig 35 Celsius fok volt a külső hőmérséklet, ami bent ilyenkor még plusz 5-10-zel több” – mondta Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a sofőrt képviseli. Ehhez jön még a zsúfoltság: védence esetében például a 3 hónap benn töltött idő alatt átlagosan 2,55 négyzetméter volt az egy fogvatartott jutó nettó mozgástér, de voltak olyan napok, amikor ez 2 négyzetméter alá csökkent.

 

forrás: www.hvg.hu

A pizsama munkaruha lett


Az internet széles körű elterjedése és a szélsőségesebb időjárás is hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen hordanak pizsamát. Bár a pasik ódivatúnak tartják.


A tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest nőtt a pizsama népszerűsége. Nagy-Britanniában 2000-ben csak az emberek 29 százaléka viselt rendszeresen pizsamát, idén azonban - a legfrissebb felmérések szerint - már tízből négy ember. A kutatók szerint ez annak is köszönhető, hogy egyre többen dolgoznak az interneten keresztül otthonról, ők pedig előszeretettel hordják munkaruhaként a pizsamát. Emellett a hidegebb telek és a forróbb nyarak is arra sarkallják az embereket, hogy több különféle típusú hálóruhát tartsanak készenlétben.


A Mintel által végzett kutatásból kiderült az is, hogy a nők 49 százaléka, a férfiaknak azonban csak 35 százaléka visel pizsamát. Ez valószínűleg azért lehet, mert a férfiak jellemzően inkább ódivatúnak gondolják ezt  fajta hálóruhát. A statisztikák szerint a szigetországban az elmúlt öt évben 9 százalékkal emelkedtek a hálóruhák eladási mutatói.


forrás: www.borsa.hu

MAGYAR TERVEZŐK A MUNKARUHA ÜZLETBEN

 

Vannak olyan szerencsések, akik munkaruhájuknak köszönhetően magyar tervező kreációiban feszítenek nap, mint nap.

 

Sokszor éri a hazai tervezőket az a vád, hogy ruháik árfekvése miatt azok mindennapos viselését sokan nem engedhetik meg maguknak. Ez persze nem mindig igaz: vannak ugyanis olyan szerencsések, akiknek munkaruha gyanánt kötelező magyar tervező kreációiban feszíteni nap, mint nap. Jöjjenek tehát a magyar divattervezők által készített formaruhák!

 

The Four - Maybelline

 

A Maybelline a MOME-vel közösen írt ki formaruhatervező-pályázatot. A nyertes férfi és női öltözékeket a MOME hallgatói, Gálvölgyi Anett, Kormos Anna Zsófi, Baranyi Ádám és Miovác Márton, azaz a The Four kreálta. A ruhák ezen a héten debütáltak, és Kiss Tibi az egyetem tanára és a Je Suis Belle tervezője mutatta be őket. A megvalósult öltözékekben Tibi méltatta azt az ötletességet, ahogyan a The Four négy tervezője a témához közelített. A fiatal tehetségek ugyanis megnézték a sminkesek munkáját, amiből néhány mozzanatot kiragadtak. Ilyen részlet volt az is, ahogyan a sminkesek az egyes színeket és textúrákat a kézfejükön tesztelik. Ezekből a csíkokból, foltokból percek alatt színes minta rajzolódik ki a bőrükön. Ebből inspirálódott a csapat, amikor az egyszerű és elegáns vonalvezetésű, fekete színű ruhákra festékfoltos mintákat álmodott.

 

Innoé - olimpiai formaruha 2012

 

Az egyik legfrissebb formaruha Csergő Noémi és Mohari Kinga, azaz az Innoé Design olimpiai kollekciója. A magyaros motívumokon alapuló ruhák hangos vitákat váltotta ki haza sajtóban. “A magyar olimpiai csapatnak tervezett kollekciónkban a nemzetközi divatirányzatokat és a hazai nemzeti hagyományok elemeit hangoltuk össze. Egy jellemző ruhadarabot, a parasztinget választottuk kiindulási pontnak. Ezt formáltuk át a 2012-es trendirányzatoknak megfelelően, alkalmazkodva az esemény színvonalához, és az olimpiai hagyományokhoz” - tudtuk meg a tervezőktől.

 

Use - Capsula Multibrand Store

 

A Use tervezési szemléletében érvényesül a közép-európai földrajzi és kulturális jellegzetességeiből adódó szemlélet. Éppen ezért is választotta az Andrássy úton található Capsula Multibrand Store őket formaruhájuk megtervezésére. A divatüzlet számára a hazai tervezőtrió férfi és női öltözéket egyaránt készített. Mindkét nem formaruhája fekete színű, elegáns és visszafogott szabású.

 

Kepp showroom - Vodafone Smart Store

 

A Vodafone új Smart Store nevű üzletük formaruháját egy pályázat során keresték meg. A több mindenre kiterjedő, átfogó művészeti pályázatokat a Printa segítségével írták ki. Az egyik feladat az eladók formaruhájának tervezése volt. A beérkezett pályázatok közül egy szakmai zsűri (Kiss Tibi a Je Suis Belle tervezője, Zanin Éva divatkritikus és László Kriszta a Marie Claire főszerkesztője) választotta ki a három legjobbat. Az első helyet a Kepp showroom tervezői vehették át, akik vidám, fiatalos mintákkal nyomott pólókat és extra kabátokat álmodtak az eladókra.

 

Je Suis Belle - Baldaszti’s

 

Még a Lánchíd utcai Bladaszti’s nyitásakor debütáltak a Je Suis Belle által tervezett formaruhák. Dévényi Dalma és Kiss Tibi nemcsak a pincérnőknek és pincéreknek, hanem a séfeknek is terveztek formaruhákat. A ruhákban visszaköszönnek a Je Suis Belle kollekcióiból olyan jól ismert elemek, mint a fémcsattal záródó öv vagy éppen a hímzett mintás textil. “Már olyan terveket adtunk be, amelyben karakteres Je Suis Belle fazonok és motívumok jelentek meg, korábbi női illetve férfi kollekciókból. Ez elvárás is volt a megrendelő részéről. A hímzés is a jellegzetes Je Suis Belle steppelésből ered” - tudtuk meg Kiss Tibitől. Ebben az esetben persze nem Je Suis Belle feliratot, hanem Baldaszti’s feliratot hímeztek az anyagokba. A cél karakteres, lendületes, friss és vagány munkaruha volt, pont annyi eleganciával, ami még nem kényelmetlen. “A fő szempontok, amire ügyelniük kellett a megfelelő anyagválasztás és a kényelem, és hogy a tervezett fazonok a különböző testalkatokon is jól érvényesüljenek” - kommentált a tervező.

 

Makány Márta - olimpiai formaruha 2008

 

A 2008-as olimpiai formaruhát Makány Márta jegyzi, akárcsak az idei, abban az évben ez is hangos vitákat váltott ki. A divattervező a munka során mindenképpen szakítani szeretett volna a magyar hagyományokból építkező formaruhákkal. “A motívumokban akartam megjeleníteni a magyarosságot, ráadásul olyan mintát szerettem volna, ami illeszkedik az adott év trendjeihez. Így jött a pipacs” - mondta az öltözékekkel kapcsolatban Makány Márta.

 

Nanushka - Hairclub

 

A 2005-ben alapított Hairclub fodrászatban nemcsak a szakmát művészien űző, különleges szakemberek várják a vendégeket, hanem az extra kiszolgáláshoz hozzátartoznak a designer köpenyek is. A ruhánk védelmében a vállunkra hajvágás és festés esetén minden fodrászatban terítenek kendőt, de a Hairclubban nem akármilyen kendőkkel burkolózhatunk. Ezeket a darabokat ugyanis a népszerű divattervező, Sándor Szandra, azaz Nanushka kreálta.

 

forrás: www.hg.hu

 

Van jó munkahelyi viselet?

 

Ismét az egyenruhák idejét éljük: persze jó, ha minél tágabban értjük az uniformist, hiszen valahol piercing, máshol a kötelező smink az előírás – a nagy mell azonban még az ing alatt is „válóok” lehet a cégtől. Egyfelől azt halljuk, legyünk önmegvalósító, hétköznapi istennők, máshol a láthatatlanság a követelmény. 

 

A munkahelyi öltözködés írott és íra

tlan szabályai vagy az állásinterjúkon való kívánatos és sikergyanús megjelenés örökzöld témák. Tény ugyanakkor, hogy a karrier-tanácsadók és HR-guruk bölcs jó tanácsaitól mind a munkáltatók, mind pedig az alkalmazottak szeretnek – minden irányban – eltérni: irreális előírásokkal ugyanúgy találkozni, mint a meglévő szabályokra fittyet hányó dolgozóval. A következmények? Egy neves amerikai kávéházlánc például előnyben részesítette felvételkor a piercinggel gazdagon díszített jelentkezőket, a Harvardról viszont bocsátottak el könyvtári beosztottat pusztán azért, mert – amolyan zoltánerikásan – „túl szexinek” találták, és a külsejét összeegyeztethetetlennek tartották a hely szellemével és a munkakörrel. Akad Las Vegas-i kaszinó, ahonnan azért bocsátottak el egy nőt, mert nem volt hajlandó sminkelni, egy hazai, patinás luxusszálló viszont túlzottan dús keblei miatt vált meg egy dolgozójától, aki hiába hivatkozott arra, hogy ing és mellény is takarja a feltűnő mellbőséget, a felmondólevelét már csak a bíróságon volt alkalma lobogtatni. A munkahelyi diszkrimináció áldozatairól vagy szimpla szabályszegőkről beszélünk?

 

A külső adottságokat egyelőre tegyük zárójelbe, vessünk egy pillantást csupán a munkahelyi öltözködésre és megjelenésre. A helyzet meglehetősen skizofrén, már ha a trendeket és a normákat próbálnánk összefésülni. A divatmagazinok idevágó, a „trend”, „stílus”, „eredetiség” és „vonzó megjelenés” címszavakkal ellátott összeállításaiban különleges, kifejezetten feltűnő és méregdrága holmikról állítják, hogy a 21. századi nő mindennapi megjelenésének kelléktárába kívánkoznak, míg a témával foglalkozó „hivatásosok” normarendszerében többnyire arról olvasni, hogy a munkahelyet bizony nem célszerű a kifutóval keverni, az öltözékünk legyen egyszerű, szolid, a feltűnőséget még csak hírből se ismerje – a női hajlatoknak és domborulatoknak a sejtetése is bűn. A mérleg egyik serpenyőjében tehát az uniformizált szürkeség, a másikban az önmegvalósító és magabiztos eredetiség foglal helyet – mindkét trend meghatározó, az összeegyeztethetőség azonban nem mindig gördülékeny. Női identitás kontra szabályzat, sztereotípiák és saját ízlés verseng egymással, hogy aztán szerencsés esetben „jut is, marad is” alapon mindenki jól járjon.

 

Egy, a munkahelyi öltözködést vizsgáló kutatás arra az eredményre jutott, hogy folyamatosan növekszik azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol a munkaszerződésekben írásba foglalják, milyen viseletben jelenhetnek meg az alkalmazottak. A vállalati arculat egységességének fontossága mellett szavatolni kívánnak a dolgozók „kifogástalan” külsejéért, és hogy senki ne juthasson pusztán ezáltal ilyen-olyan előnyökhöz. Ugyanez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a férfiak egyre kevésbé preferálják az öltönyt, míg a nők nem szívesen flangálnak diszkrét kiskosztümben minden egyes munkanap, hacsak ezt elő nem írják. A munkáltatók javarészt a cégimázs felépítése és erősítése mellett egészségügyi és biztonsági okokra hivatkozva szoktak a dresscode mellett érvelni, egy budapesti bank felsővezetőjét idézve: „azt tapasztaljuk, hogy a munkahelyi öltözködési kultúra sok szempontból gyerekcipellőben jár – az etikettet nem pusztán figyelmen kívül hagyják, de sokan egyáltalán nem ismerik. Az egyenruha nem a szükséges rossz, csak megvéd a szélsőségektől, amire több szektorban igenis nagy szükség van.” A szabályok tehát világosak – a kiskapuk azonban számosak.

 

Ahogy anno az iskolaköpeny, úgy a munkahelyi egyenruha is „kijátszható”, felértékelődik mellette-kívüle minden, az egyéniséget tükröző elem: hangsúlyosabbá válik a cipő, a frizura, a körömlakk vagy épp a smink és az ékszerek – megkülönböztető, figyelemfelkeltő – szerepe. Ahol a ruházat nem tükrözhet saját ízlést, ott a többi külső jegy veszi át ezt a feladatot – alkalomadtán túl is terhelve a külső ezen pontjait –, erről pedig se vezérigazgató, se munkahelyi nagyetikett nem bírja (talán nem is akarja) lebeszélni a dolgozókat. Igen ám, de a sztereotípiák makacsabbak ennél. A dekoratív külső átüt az egyenruhán is, az előnytelen testi adottságokat pedig semmilyen munkaruha nem tünteti el, maximum palástolja. Környezetünk nőiességgel kapcsolatos elvárásait így nemcsak a saját „ideállal” kell összebékíteni, de még a munkahelyi törvénykönyv is belerondít az amúgy sem rózsás helyzetbe, ha reggel a ruhásszekrényből öltenénk magunkra az aznapit. 

 

Lássuk csak: egy hazai vizsgálat szerint a nők 25–30 százaléka vallotta, hogy a külseje befolyással volt a szakmai pályafutására, akár előnye, akár hátránya származott ebből. Tény, hogy megnyerő külcsín olykor behozhatatlan előny (annál is inkább, mert a szépséget és a vonzó megjelenést szeretjük továbbgondolni: aki szép, az kedves, jó és becsületes is, lásd: sztereotípiák), máskor, néhány nagy presztízsű állás betöltésekor kifejezett hátrány a dekoratív külső, ebben pedig olyan „tudáscsomagok” segítenek, amelyek a szépséget, a vonzó megjelenést és a szakmai kvalitásokat mint egymást kizáró okokat határozzák meg: lásd szőke nős viccek, a szép nők mind buták stb.

 

Tehát míg egyeseket a túlsúlyuk vagy a merész hajszínük miatt ér hátrányos megkülönböztetés, másokat épp a hangsúlyos nőiességük vet vissza a pályán – hol így, hol úgy kompenzálják az érintettek a veszteséget. Ezzel csak arra kívántunk rámutatni, hogy a szélsőségek kiiktatásával sem mindig vagyunk beljebb, jogtalan előnyökhöz ugyanígy „hozzásegíthet” a trendi megjelenés, ahogy hátrány lehet például a kevésbé divat- és trendorientált öltözködési kultúra, a súlyfelesleg vagy akár a „normálistól” eltérő mellbőség. Ne legyenek illúzióink: a külső megjelenésnek mindig is nagy szerepe volt az elsőbenyomás-keltésben (olykor az egyetlen kapaszkodó az idegennek), sőt a kapcsolataink alakulásában is, ezalól pedig nem kivétel a munkahely sem, sőt. Ha valahol, hát itt igazán nagyító alatt méretünk meg – a sérelmek azonban, eltérően a nyugati gyakorlattól, csak ritka esetben érnek el a jogorvoslatig.

 

forrás: www.borsa.hu

 

 5 hordható munkaruha

 

A munkaruha-piac egy igen érdekes piac, bizony nem könnyű rátalálni a kevésbé idétlen, viselhető darabokra, ám a válogatás strapás feladatát ezúttal elvégeztük mi. Íme, a hordható darabok listája.


Ha már munkánk folytán arra kényszerülünk, hogy uniformist húzzunk, legalább igyekezzünk megtalálni a kevésbé idétlen darabokat. Ez az egyik legnehezebb feladat, hiszen elnézve a kínálatot, jó sokat kell talpalnunk, míg a kezünkbe akad egy-egy elfogadható munkaruha. Annak az igénynek, hogy lehetőség szerint még szexis, vagy legalább valamennyire nőies is legyen, majdnem lehetetlen megfeleni. Mi azért találtunk csinosabb fazont.

 

Romantikus 

 

Leginkább megrögzött romantikusoknak ajánljuk ezt a hófehér babajelmezt, amely egészen mutatós is lehetne, ha levágnánk a szárnyait. Valamivel modernebb változat, mint társai, mivel itt a gombokat helyes kis kötőkre cserélték, csak felkapjuk, megkötjük és már mehetünk is takarítani. Az óriás zsebet pedig kimondottan pakolásra tervezték.


Sportos

 

Aki inkább a sportos darabokra szavaz, azoknak itt ez a kis mini köpeny, V nyakkivágással, szolid, fehér gombokkal. Az egyetlen gond vele, hogy ha nem öltözünk alá megfelelően (ahogy azt a kép is mutatja), könnyen befagyhat a fenekünk, bár igazi varázsa ebben rejlik. Ha esetleg szeretnénk egy kicsit feltűnőbbé tenni az összeállítást, nyugodtan párosítsuk zöld gumikesztyűvel és plexi szemüveggel. Utóbbi nem csak praktikus, de óriás lencséjével a hatvanas évek divatját idézi.


Vendéglátós

 

Nem utolsósorban vendégcsalogatónak is kiváló a funkciója szerint ruhát védő apró kötény. A nagyobb borravaló érdekében ajánlatos bevetni, de persze csakis akkor, ha hozzáillő miniszoknyával passzintjuk. A vendéglátásban kötelező fehér blúz sem feltétlenül óriás férfiing, nyugodtan válasszunk nőiesebb változatot. Aki pedig kisfeketében áll neki a főzésnek, formatervezett, alakot követő szakácskötényben marad igazán nő(ies). 


Légies

 

A stewardess dresszek sem feltétlenül rondák és kényelmesek. A világ légitársaságai közül egyre többen figyelnek arra, hogy a légi személyzet ne riassza el az utazókat, s a ruhaválasztásnál a kényelem mellett a nőiesség is felmerül, mint szempont. Mi még várjuk az áttörést a magyar gépeken, egyelőre úgy tűnik hiába. Álljon itt követendő példaként az argentin stewardess kosztüm, amely a magyarnál rövidebb szoknyát, és végre enyhén karcsúsított blézert enged a nőiesség jegyében.


Lola

 

Vízvezeték-szereléshez a legideálisabb választás a magas derekú overall, hiszen így hajlásnál nem áll fenn annak a veszélye, hogy kilógjon a hátsónk. Annál is inkább, mivel múlóban a csípőnadrág-mánia. Még szexisre is vehetjük a figurát, ha a fotótól eltérően nem bő pólót, hanem egy szűk kis toppot húzunk a ruha alá. A sárga védősisak színe visszaköszön a sárga-fekete zebraminta-betétnél, így teljes a harmónia.

 

forrás: www.borsa.hu

Ebben a részben egy kicsit a Csintex termékek különlegességével foglalkozom, azzal, hogy hogyan lehet egy terméket a legtökéletesebbre készíteni, úgy, hogy még a versenytársak is elismerjék azt.

 

A gazdasági válság ellenére, a Csintex Kft.- nek csak minimális mértékben csökkent a kereslete, és az árak sem emelkedtek számottevően. Sőt, sikerült egy kölcsönös bizalomra épülő, partneri kapcsolatot kiépíteni a Metroval, ami a mai napig sikeresen működik, és értékes tapasztalatokat szerzett belőle. Kovács Lajos:

 

„A Metro vezetői ismerték, ismerik a termékeinket. Így kölcsönösen kerestük egymást. Az tény, hogy nekünk magyaroknak szokatlan az ott lévő szigor, és fegyelem, szervezés. Meg kellett tanulni/ezt is/.”

 

Pedig szerintem, pontosan ebből a féle szigorból és fegyelemből kellene minden magyar szakembernek tanulnia egy keveset, és nyitottnak lenni azokra az újításokra, ami elengedhetetlen a fejlődés érdekében. Kovács Lajos pontosan tudja ezt és nem szégyell tanulni még most sem. Ezért lettek kiváló minőségű termékei széles körben ismertek és egyediek.

 

És ezt a minőséget nem csak elérni nehéz, de folyamatosan szinten is kell tartani azt. Ehhez pedig egy nagyon összetett, több szempontot figyelő, vevőközpontú, kutató- és fejlesztőmunka szükséges.

 

A munkaruha készítése, az anyagválasztással kezdődik, és ebben nem ismer tréfát a cég. A brand ezt nem engedheti meg magának. „Ebben a kérdésben nem vagyunk kompromisszum képesek. Sok anyagot kipróbálunk, vannak standardjaink, amit minden esetben elvárunk az anyagtól.” 

 

A fejlődés pontos irányát, és a kereslet alakulását mindig nagyon nehéz előre meghatározni, pedig aki jobban felkészült és alkalmazkodóbb, az lépéselőnybe kerül a versenytársakkal szemben:

 

„…van egy irány, amit mi találunk ki. Van egy irány, ami a nemzetközinek nevezhető, van egy irány, ami klasszikus. Nos, mindbe próbálkozunk. Persze nem mindig, nem mindenben, nem mindenhol találjuk el azt az ízlés világot, ami tetszik a tisztelt vevőknek. Nem is lehet mindent eltalálni, hiszen a húszas korosztálynak egész más az elképzelése dolgokról, mint mondjuk az ötvenes korosztálynak, és ez így van jól. Ettől halad előre a világ. Technikailag is fejlesztünk. Van olyan fejlesztésünk, amit mi találtunk ki és ma már szinte mindenhol úgy csinálják, ez jó, jó érzés, hogy adtam valamit a szakmának, a világnak, Persze fejlesztünk az anyagok terén is. Egyébként ez a legnehezebb. Európában már nem nagyon van textilgyár. Tehát ami van, abból dolgozunk. Az egy másik kérdés, hogy hogyan dolgozzuk fel egy másik kinézetre az alapanyagot, mondjuk hímzéssel. „

 

Ebből az idézetből is, látszik, hogy Kovács Lajos pontosan tudja, hogy a változó piachoz, és a változó körülményekhez, hogyan kell alkalmazkodni és viszonyulni, ha stabilan az élvonalhoz szeretne tartozni, a munkaruha világában.

 

forrás: www.ruhazkodas.blog.hu

 

Eddigi írásaimban, még nem szerepelt olyan személy, akinek olyan sokat köszönhetne a magyar munkaruha „társadalom”, mint Kovács Lajos. Örömömre szolgál, hogy róla írhatok, egy kisebb önéletrajzi-szakmai sorozatot, ahol őszintén és közvetlenül beszél magáról, életéről, és a szakmáról.

 

Személyes véleménye szerint, ő csak egy átlagos pasas. 1954-ben született Budapesten, ahol nyomdásznak tanult. Szerette a szakmáját, de már akkor látta, hogy ebből nem fog tudni vagyont  szerezni, így – mint sokan abban az időben, megpróbált „maszek” lenni. Először a textilnyomóként próbált érvényesülni, de mivel nem kapott rá engedélyt, és a felesége (aki női szabó volt) sem örült a dolognak, gyerekruhákat kezdtek gyártani.

 

1992-ben elkezdtek kórházi textíliákat gyártani, később köpenyeket, majd mindent, ami a kórháznak kellett. Ez a közbeszerzéssel megszűnt. Ekkor ment a fia szakácstanulónak, és egy nem várt és elég vicces fordulatot vett az irányultsága a textiliparon belül: „Varrtunk neki egy kabátot, ami miatt behívott a szaktanára, Weinbrenner Gábor, és elmondta, hogy mi a rossz a kabáton. Ezt összesen 17-szer tette meg. A 18-dik kabáttal már elégedett volt. Innét datálódik a vendéglátó ipari ruhagyártásunk.”

 

A kezdet persze nehéz volt, és egy jó munkaruha tervezése, elkészítése és legyártása még napjainkban is nehéz feladat. Kovács Lajos elmondása szerint, apró megfigyelésekből, előző hibákból és szakácsok segítségével csiszolódott a stílusuk. Így vált egyre kényelmesebbé és kifinomultabbá a „Kovács Lajos féle” munkaruha, amelyik darab pedig nem sikerült, az bizony a kukában végezte.

 

A fejlődés és a tanulás folyamata a mai napig tart: „Állandóan tanultunk, most is, állandóan tanulunk. Beletanultunk.” Igazi profi mentalitás. Jó pap, holtig tanul. :)

A munkához és a sikerhez való hozzáállása pedig példaértékű lehet mindenki számára, függetlenül attól, hogy melyik területen tevékenykedik az illető: „Remélem tényleg piacvezetők vagyunk. Tudásunkhoz, lehetőségeinkhez képest, igyekszünk mindent elkövetni, hogy ez így is maradjon. Persze, ehhez, tenni kell, sokat tenni.” Folyamatosan keresi a kihívásokat és az új megoldásokat a felmerülő problémákra. Van, hogy több évnyi munka előz meg, egy-egy fejlesztést vagy projektet!

 

Ahogy mondani szokták: a sikert nem adják ingyen.

 

forrás: 

 

Munkavédelem - A munkavédelem története (3. rész)

 

Nagyot ugorva az időben, Ulrich Ellenborg német orvos 1473-ban írta le a fém gőzök egészségkárosító hatását és tüneteit, majd Paracelsus (Kr.u. 1493-1541) írt egy tanulmányt a munkavégzés során bekövetkező megbetegedésekről – főként a bányászok körében jelentkező tüdő problémákat említi, aminek gyökérokaként a port és a fémeket azonosította. Paracelsus, akit a „toxikológia atyjaként” is emlegetnek, állította, hogy minden anyag mérgező, csupán a dózisa dönti el, hogy méregként, vagy orvosságként hat a szervezetre.

 

Ellenborg kortársa, Agrocila (Kr.u. 1494-1555) a svájci Jochimstral városában élő orvos a De Re Metallica értekezésében szintén a bányászat és a kohászat területeit érinti. Agricola a bányákban a szellőzés/szellőztetés szükségességét hangsúlyozza. A Kárpátok bányáiban olyan nőket is említ, akiknek már 7 férjük is volt, s mindegyik tüdő problémák miatt halt meg idő előtt. Agricola az elsők között már nem pusztán leírását adja az egyes munkavégzés során bekövetkező megbetegedéseknek, hanem javaslatot is tett azok megelőzésére!

 

Bernardino Ramazzini (Kr.u. 1633-1714) könyvében (De Morbis Artificium Diatriba – Munkások betegségei) a higany mérgezés, ólom mérgezés, valamint egyéb munkavégzés következtében történő megbetegedésekről ír. Ő írta le a szilikózis patológiáját is. Azzal a javaslattal fordult orvostársaihoz, hogy az egyes megbetegedések kapcsán mindig vizsgálják meg a páciens munkakörnyezetét és tegyék fel azt a kérdést, hogy mely iparágban is dolgozik az érintett.

 

Tehát egy lassú, de egyértelmű folyamat zajlott le a vezetők, a szakemberek, és a munkások között, ami mindinkább arra ösztökélte őket, hogy a munkaruha nélkülözhetetlen, előállítása pedig, fontosabb, mint azt korábban gondolták.

 

Munkavédelem - A munkavédelem története (2.rész)

 

Más volt a helyzet a szakképzett munkaerővel. Az írástudó, vagy valamihez értő (pl. szakács, kézműves, ruha- vagy cipőkészítő) rabszolgát mindig megbecsülték, sokra tartották. Ciceróról például feljegyezték, hogy kedvenc felolvasó-rabszolgájának tüdőbaját saját költségén gyógyítatta. A kisiparosok nagy része szabad polgár volt, ők főleg kisázsiai-görög rabszolgákat vásároltak, akik nagyobb szakmai ismeretekkel rendelkeztek, mint a római mesteremberek. Ezek a rabszolgák már pénzt gyűjthettek és később megvásárolhatták a szabadságukat. A korai császárkorban a "minisztériumokat" felszabadított rabszolgák vezették, a beosztottak rendszerint magasan képzett rabszolgák voltak, ami kihatott az államigazgatásra és a törvényhozást is befolyásolta. Arisztotelész azt mondta, hogy "a rabszolgaság természeti tény, a rabszolgára addig szükség van, amíg a vetélő nem mozog magától a szövőszéken". És valóban, a rabszolgaság a XIX. század végéig fennmaradt, többé-kevésbé, változó formában. Tehát már akkor megfogalmazódott az értelmiség körében az, hogy szükség van a rabszolgák munkájára, de még nem volt konkrét elképzelés, és koncepció a munkaruha biztosítására vagy orvosi vizsgálatra esetükben.

 

Hippocrates (Kr.e. 460-377) volt tán az első személy, aki a bányászok körében először leírta az ólommérgezés tüneteit. Majd egy római szenátor, idősebb Plinius (Kr.u. 23/24-79) feljegyzései közt találkozhatunk az azbeszt és a cinnabarit (higany érce: HgS) egészséget károsító hatásaival. Plinius volt az, aki művében említi, hogy a munkások úgy védekeztek a por ellen, hogy a szájukat és orrukat eltakarták.

Munkavédelem - A munkavédelem története

 

Alapvető igényünk, hogy a mindennapi munkánkat biztonságban végezhessük el, biztonságosan jussunk el a munkahelyre és onnét vissza otthonunkba, valamint a munka, amit végzünk, ne károsítsa egészségünket. Sajnos a történelem során ez hosszú időn keresztül nem volt a figyelem központjában.

 

Az alábbiakban azt az utat mutatom be pár történelmi személyen és eseményen keresztül (vegyesen a világból és magyar vonatkozásokból), ahogy az emberiség gondolkodása, szemlélete módosult a múltban, míg eljutottunk oda, hogy a fenti igényt törvény formájában is meg tudtuk fogalmazni. Közös a lentebb említendő személyekben, hogy valamely betegség tüneteit elemezve, megfigyelve eljutottak odáig, hogy a betegség gyökérokaként összekötötték a munkavégzéssel, annak körülményeivel, majd később a munkakörnyezeten próbáltak meg változtatni, elsősorban munkaruha biztosítása volt az első lépés, persze nem a mai modern formában.

 

Kofi Annan volt ENSZ főtitkára által megfogalmazott szavak ide illenek: „A biztonságos munka nem csupán józan gazdaságpolitika, hanem alapvető emberi jog. Ahhoz, hogy ezt az alapvető jogot mindenhol elismerjék, a hozzáállásnak nagymértékben változnia kell.”

 

A munkavédelemre és a vele szorosan összefonódó ergonómiára is igaz Ebbinghaus német pszichológus megállapítása, miszerint „hosszú múltja, de rövid története van”, hiszen a munkavégzéssel kapcsolatos problémák egyidősek az emberiséggel. Az ókori Spártában, amikor az életképtelen csecsemőket kitették a Taigetoszra, az egyfajta alkalmassági szelekciónak számított. Az ókori Rómában, kezdetben a hódító háborúk miatt, nagyszámú rabszolga állt rendelkezésre, akiket tárgyként kezeltek és éjjel-nappal dolgoztatták őket. Hadrianus uralkodása alatt előírták, hogy a bányászoknak fürdőt és lábbelit kell biztosítani. Ahogy csökkent a rabszolgák száma a gazdaság megőrzése érdekében védeni kellett őket, sőt a szakképzett rabszolgák jelentősége egyre inkább felértékelődött.

 

folyt.köv.

 

Papp Attila

Telefon: +36-20-388-7010

E-mail: info@polokozpont.hu

 

Prodama Kft.

Iroda, ahol várjuk ügyfeleinket:

Alfa Kőérberki Office,

1112 Budapest, Repülőtéri út 2. IV. em.

 

Székhely: 1222 Budapest, Tóth József u. 44.

 

Weblapok:

 

www.polokozpont.hu 

               

www.munkaruhakozpont.hu

 

www.torolkozokozpont.hu

Weblap készítés ingyen